¹És felele a témáni Elifáz, és monda:

¹Lalu berbicaralah Elifas, katanya: "Ayub, kesalkah engkau bila aku bicara? Tak sanggup aku berdiam diri lebih lama.

²Ha szólni próbálunk hozzád, zokon veszed-é? De hát ki bírná türtõztetni magát a beszédben?

²(4:1)

³Ímé sokakat oktattál, és a megfáradott kezeket megerõsítetted;

³Banyak orang telah kauberi pelajaran, dan mereka yang lemah telah kaukuatkan.

⁴A tántorgót a te beszédeid fentartották, és a reszketõ térdeket megerõsítetted;

⁴Kata-katamu yang memberi semangat, membangunkan orang yang tersandung, lemas dan penat.

⁵Most, hogy rád jött [a sor], zokon veszed; hogy téged ért [a baj,] elrettensz!

⁵Tetapi kini engkau sendiri ditimpa duka; kau terkejut, dan menjadi putus asa.

⁶Nem bizodalmad-é a te istenfélelmed, s nem reménységed- é utaidnak becsületessége?

⁶Bukankah engkau setia kepada Allah; bukankah hidupmu tiada cela? Jika begitu, sepantasnyalah engkau yakin dan tak putus asa.

⁷Emlékezzél, kérlek, ki az, a ki elveszett ártatlanul, és hol töröltettek el az igazak?

⁷Pikirlah, pernahkah orang yang tak bersalah ditimpa celaka dan musibah?

⁸A mint én láttam, a kik hamisságot szántanak és gonoszságot vetnek, ugyanazt aratnak.

⁸Aku tahu dari pengamatan bahwa orang yang membajak ladang kejahatan, dan menabur benih bencana bagai biji tanaman, akan menuai celaka dan kesusahan!

⁹Az Istennek lehelletétõl elvesznek, az õ haragjának szelétõl elpusztulnak.

⁹Bagai badai, begitulah murka Allah membinasakan mereka hingga punah!

¹⁰Az oroszlán ordítása, a sakál üvöltése, és az oroszlán-kölykök fogai megsemmisülnek.

¹⁰Orang jahat mengaum dan meraung, bagaikan singa mereka menggerung. Tetapi Allah membungkam mereka serta mematahkan gigi-giginya.

¹¹Az agg oroszlán elvész, ha nincs martaléka, a nõstény oroszlán kölykei elszélednek.

¹¹Mereka mati seperti singa kekurangan makanan, sehingga anak-anaknya bercerai-berai tak keruan.

¹²Szó lopódzék hozzám, s valami nesz üté meg abból fülemet.

¹²Pernah suatu wahyu sampai kepadaku, bagaikan bisikan halus dalam telingaku.

¹³Éjjeli látásokon való töprengések között, mikor mély álom fogja el az embereket.

¹³Tidurku terganggu dan terusik olehnya, seperti mendapat mimpi yang buruk di malam buta.

¹⁴Félelem szálla rám, és rettegés, s megreszketteté minden csontomat.

¹⁴Aku pun terkejut dan menggigil gentar; seluruh tubuhku bergundang, gemetar.

¹⁵Valami szellem suhant el elõttem, s testemnek szõre felborzolódék.

¹⁵Angin sepoi menyentuh wajahku, maka tegaklah bulu romaku.

¹⁶Megálla, de ábrázatját föl nem ismerém, egy alak vala szemeim elõtt, mély csend, és [ilyen] szót hallék:

¹⁶Suatu sosok berdiri di hadapanku; kutatap, tetapi ia asing bagiku. Lalu kudengar bunyi suara memecah heningnya suasana,

¹⁷Vajjon a halandó igaz-é Istennél: az õ teremtõje elõtt tiszta-é az ember?

¹⁷'Mungkinkah manusia tanpa salah di hadapan Allah? Mungkinkah ia tidak bercela di mata Penciptanya?

¹⁸Ímé az õ szolgáiban sem bízhatik és az õ angyalaiban is talál hibát:

¹⁸Bahkan hamba-hamba Allah di surga, tak dapat dipercayai oleh-Nya. Bahkan pada malaikat-malaikat-Nya didapati-Nya kesalahan dan cela.

¹⁹Mennyivel inkább a sárházak lakosaiban, a kiknek fundamentumok a porban van, és könnyebben szétnyomhatók a molynál?!

¹⁹Apalagi makhluk dari tanah liat makhluk debu yang dapat dipencet seperti ngengat!

²⁰Reggeltõl estig gyötrõdnek, s a nélkül, hogy észrevennék, elvesznek örökre.

²⁰Makhluk itu hidup di waktu pagi, lalu mati terlantar di senja hari, dan untuk selamanya ia tak diingat lagi.

²¹Ha kiszakíttatik belõlök sátoruk kötele, nem halnak-é meg, és pedig bölcsesség nélkül?

²¹Maka hilanglah segala yang dimiliki; ia pun mati tanpa beroleh akal budi.'