¹Jobb a tökéletesen járó szegény a gonosz nyelvûnél, a ki bolond.

¹Geriau beturtis, vaikštantis savo nekaltume, negu tas, kuris turi klastingą liežuvį ir yra kvailas.

²A lélek sem jó tudomány nélkül; és a ki [csak] a lábával siet, hibázik.

²Negerai sielai be pažinimo, ir kas skuba, tas nusideda.

³Az embernek bolondsága fordítja el az õ útát, és az Úr ellen haragszik az õ szíve.

³Žmogaus kvailumas iškreipia jo kelius, bet jo širdis kaltina Viešpatį.

⁴A gazdagság szaporítja a sok barátot; a szegénytõl pedig az õ barátja elválik.

⁴Turtas pritraukia daug draugų, o nuo beturčio nusisuka ir jo artimas.

⁵A hamis tanú büntetetlen nem marad, és a hazugságoknak szólója meg nem szabadul.

⁵Neteisingas liudytojas neliks nenubaustas; kas meluoja, neišsisuks.

⁶Sokan hizelegnek a nemeslelkû embernek, és minden barát az adakozóé.

⁶Daugelis pataikauja kunigaikščiams, ir visi yra draugai su tuo, kas duoda dovanų.

⁷A szegényt minden atyjafia gyûlöli, még barátai is eltávolodnak tõle; unszolja szavakkal, de õk eltünnek.

⁷Beturčio broliai nekenčia jo, tuo labiau jį palieka jo draugai. Kaip jis beprašytų, jie šalinasi nuo jo.

⁸A ki értelmet szerez, szereti az életét, a ki megõrzi az értelmességet, jót nyer.

⁸Kas įgyja išminties, myli savo sielą; kas laikosi supratimo, tam seksis.

⁹A hamis bizonyság nem marad büntetlen, és a ki hazugságokat beszél, elvész.

⁹Neteisingas liudytojas neliks nenubaustas; kas meluoja, pražus.

¹⁰Nem illik a bolondhoz a gyönyörködés; sokkal inkább nem [illik] a szolgának uralkodni a fejedelmeken.

¹⁰Kvailiui netinka prabanga nei vergui valdyti kunigaikščius.

¹¹Az embernek értelme hosszútûrõvé teszi õt; és ékességére van néki elhallgatni a vétket.

¹¹Įžvalgus žmogus nesikarščiuoja ir jam yra garbė nekreipti dėmesio į neteisybę.

¹²Mint az ifjú oroszlánnak ordítása, olyan a királynak haragja; mint a harmat pedig a füvön, az õ jóakaratja.

¹²Karaliaus rūstybė yra kaip liūto riaumojimas, o jo palankumas­ kaip rasa augalams.

¹³Romlása az õ atyjának a bolond fiú, és mint a szüntelen csepegés, az asszonynak zsémbelõdése.

¹³Kvailas sūnus­nelaimė tėvui, o vaidinga žmona­nesiliaująs lašėjimas.

¹⁴A ház és marha atyától való örökség; az Úrtól van pedig az értelmes feleség.

¹⁴Namai ir turtai paveldimi iš tėvų, o išmintinga žmona­nuo Viešpaties.

¹⁵A restség álomba merít, és a lomha lélek megéhezik.

¹⁵Tinginys įpranta ilgai miegoti, ir dykinėjanti siela kęs alkį.

¹⁶A ki megtartja a parancsolatot, megtartja õ magát; a ki nem vigyáz útaira, meghal.

¹⁶Kas laikosi įsakymų, palaiko savo sielą; kas paniekina Jo kelius, mirs.

¹⁷Kölcsön ád az Úrnak, a ki kegyelmes a szegényhez; és az õ jótéteményét megfizeti néki.

¹⁷Kas pasigaili vargšo, skolina Viešpačiui; Jis atlygins jam už jo darbus.

¹⁸Fenyítsd meg a te fiadat, mert még van remény [felõle;] de annyira, hogy õt megöld, ne vigyen haragod.

¹⁸Bausk sūnų, kol yra vilties, ir nepaliauk dėl jo šauksmo.

¹⁹A nagy haragú [ember] büntetést szenvedjen, mert ha menteni akarod, még növeled [haragját.]

¹⁹Kas greitas pykti, susilauks bausmės; jei tu jį išgelbėsi, turėsi tai daryti iš naujo.

²⁰Engedj a tanácsnak, és vedd be az erkölcsi oktatást; hogy bölcs légy végre.

²⁰Klausykis patarimo ir priimk pamokymą, kad ateityje būtum išmintingesnis.

²¹Sok gondolat van az ember elméjében; de csak az Úrnak tanácsa áll meg.

²¹Daug sumanymų žmogaus širdyje, bet tik Viešpaties valia įvyksta.

²²A mit leginkább kell embernek kivánni, az irgalmasság az, és jobb a szegény a hazug férfiúnál.

²²Iš žmogaus norima gerumo. Beturtis yra vertesnis už melagį.

²³Az Úrnak félelme életre visz; és [az ilyen] megelégedve tölti az éjet, gonoszszal nem illettetik.

²³Viešpaties baimė teikia gyvenimą; kas ją turi, tas yra patenkintas, nelaimė jo nepalies.

²⁴Bemártja a rest az õ kezét a tálba, de már a szájához nem viszi vissza.

²⁴Tinginys įkiša savo ranką į dubenį, bet nebenori pakelti jos prie burnos.

²⁵Ha a csúfolót megvered, az együgyû lesz okosabb; és ha megdorgálod az eszest, megérti a tudományt.

²⁵Jei nubausi niekintoją, neišmanėlis taps atsargesnis; jei pabarsi išmintingą, jis supras pamokymą.

²⁶A ki atyjával erõszakoskodik, anyját elûzi: gyalázatos és megszégyenítõ fiú az.

²⁶Kas blogai elgiasi su tėvu ir išvaro motiną, tas užsitrauks gėdą ir panieką.

²⁷Szünjél meg, fiam, hallgatni az olyan tanítást, [mely téged arra visz], hogy a bölcseségnek igéjétõl eltévedj.

²⁷Mano sūnau, neklausyk pamokymų, kurie atitraukia nuo pažinimo žodžių.

²⁸A semmirevaló bizonyság csúfolja a törvényt; az istentelenek szája elnyeli a gonoszságot.

²⁸Bedievis liudytojas tyčiojasi iš teismo; nedorėlių burna ryja neteisybę.

²⁹A csúfolóknak készíttettek a büntetések, és az ütések a bolondok hátának.

²⁹Teismai laukia niekintojų ir rykštės paruoštos kvailių nugaroms.