¹Ne dicsekedjél a holnapi nappal; mert nem tudod, mit hoz a nap [tereád.]

¹Nesigirk rytdiena, nes nežinai, ką ji tau atneš.

²Dicsérjen meg téged más, és ne a te szájad; az idegen, és ne a te ajkaid.

²Tegul kitas giria tave, o ne tavo burna; svetimas, bet ne tavo lūpos.

³Nehézség van a kõben, és teher a fövényben; de a bolondnak haragja nehezebb mind a kettõnél.

³Akmuo ir smėlis yra sunkūs, bet kvailio pyktis yra sunkesnis už abu.

⁴A búsulásban kegyetlenség [van,] és a haragban áradás; de ki állhatna meg az irígység elõtt?

⁴Rūstybė yra žiauri, pyktis nesuvaldomas, bet kas gali atsispirti pavydui?

⁵Jobb a nyilvánvaló dorgálás a titkos szeretetnél.

⁵Geriau yra viešas įspėjimas negu slapta meilė.

⁶Jószándékból valók a barátságos embertõl vett sebek; és temérdek a gyûlölõnek csókja.

⁶Žaizdos nuo draugo yra geriau negu klastingas priešo pabučiavimas.

⁷A jóllakott ember még a lépesmézet is megtapodja; de az éhes embernek minden keserû édes.

⁷Sotus ir medaus nevalgo, o alkanam ir kartus daiktas yra saldus.

⁸Mint a madárka, ki elbujdosott fészkétõl, olyan az ember, a ki elbujdosott az õ lakóhelyétõl.

⁸Žmogus, palikęs savo vietą, yra kaip paukštis, išskridęs iš lizdo.

⁹[Mint] a kenet és jó illat megvídámítja a szívet: úgy az õ barátjának édes [szavai is, melyek] lelke tanácsából [valók.]

⁹Draugo žodžiai ir nuoširdūs patarimai gaivina širdį kaip aliejai ir brangūs kvepalai.

¹⁰A te barátodat, és a te atyádnak barátját el ne hagyd, és a te atyádfiának házába be ne menj nyomorúságodnak idején. Jobb a közel való szomszéd a messze való atyafinál.

¹⁰Neprarask savo draugo ir tėvo draugo. Nelaimės dieną neik į brolio namus. Kaimynas arti geriau negu brolis toli.

¹¹Légy bölcs fiam, és vídámítsd meg az én szívemet; hogy megfelelhessek annak, a ki engem ócsárol.

¹¹Mano sūnau, būk išmintingas ir pradžiugink mano širdį, kad galėčiau atsakyti tam, kuris man priekaištauja.

¹²Az eszes meglátja a bajt, elrejti magát; az esztelenek neki mennek, kárát vallják.

¹²Supratingas numato pavojų ir pasislepia, o neišmanėlis eina ir nukenčia.

¹³Vedd el a ruháját, mert kezes lett másért, és az idegenért zálogold meg.

¹³Paimk apdarą iš to, kas laidavo už svetimą, ir turėk užstatą iš suvedžiotojo.

¹⁴A ki nagy hangon áldja az õ barátját, reggel jó idején felkelvén; átokul tulajdoníttatik néki.

¹⁴Kas atsikėlęs anksti rytą garsiai laimina savo draugą, tai bus jam įskaityta prakeikimu.

¹⁵A sebes záporesõ idején való szüntelen csepegés, és a morgó asszonyember hasonlók.

¹⁵Varvantis stogas lietingą dieną ir vaidinga moteris yra panašūs.

¹⁶Valaki el akarja azt rejteni, szelet rejt el, és az õ jobbja olajjal találkozik.

¹⁶Kas nori ją sulaikyti yra kaip tas, kas galvoja sustabdyti vėją arba išlaikyti saujoje aliejų.

¹⁷[Miképen] egyik vassal a másikat élesítik, [a képen] az ember élesíti az õ barátjának orczáját.

¹⁷Kaip geležis galanda geležį, taip žmogus aštrina savo draugą.

¹⁸[Mint] a ki õrzi a fügét, eszik annak gyümölcsébõl, úgy a ki az õ urára vigyáz, tiszteltetik.

¹⁸Kas prižiūri figmedį, valgo jo vaisių; kas laukia šeimininko, sulaukia pagarbos.

¹⁹Mint a vízben egyik orcza a másikat [megmutatja,] úgy egyik embernek szíve a másikat.

¹⁹Kaip vanduo atspindi veidą, taip žmogaus širdis atspindi žmogų.

²⁰[Mint] a sír és a pokol meg nem elégednek, [úgy] az embernek szemei meg nem elégednek.

²⁰Kaip pragaras ir prapultis niekados neprisipildo, taip žmogaus akys niekados nepasisotina.

²¹[Mint] az ezüst a tégelyben, és az arany a kemenczében [próbáltatik meg, úgy] az ember az õ híre-neve szerint.

²¹Kaip sidabras ir auksas ištiriamas ugnyje, taip žmogus ištiriamas pagyrimais.

²²Ha megtörnéd is a bolondot mozsárban mozsártörõvel a megtört gabona között, nem távoznék el õ tõle az õ bolondsága.

²²Nors sugrūstum kvailį piestoje su grūdais, jo kvailystė neatsiskirtų nuo jo.

²³Szorgalmasan megismerd a te juhaid külsejét, gondolj a nyájakra.

²³Prižiūrėk rūpestingai savo avis ir bandą,

²⁴Mert nem örökkévaló a gazdagság, és vajjon a korona nemzetségrõl nemzetségre lesz-é?

²⁴nes turtas nėra amžinas ir karūna neišlieka visoms kartoms.

²⁵[Mikor] levágatott a szénafû, és megtetszett a sarjú, és begyûjtettek a hegyekrõl a fûvek:

²⁵Kai šienas suvežamas, pasirodo atolas, ir renkamos kalnų žolės.

²⁶Vannak juhaid a te ruházatodra, és kecskebakok mezõnek árául,

²⁶Avinėliai tavo drabužiams, ožiai laukams nusipirkti.

²⁷És elég kecsketej a te ételedre, a te házadnépének ételére, és szolgálóleányaidnak ételül.

²⁷Ožkų pieno užteks maistui tau, tavo šeimai ir tarnaitėms aprūpinti.