¹Minden istentelen fut, ha senki nem üldözi is; az igazak pedig, mint az ifjú oroszlán, bátrak.

¹Nedorėlis bėga niekam nevejant, o teisusis yra drąsus kaip liūtas.

²Az ország bûne miatt sok annak a fejedelme; az eszes és tudós ember által pedig hosszabbodik fennállása.

²Dėl šalies nuodėmių daugėja kunigaikščių, bet, jei valdovas išmintingas ir sumanus, ji ilgai išsilaiko.

³A szegény ember[bõl támadott] elnyomója a szegényeknek hasonló a pusztító esõhöz, mely nem hágy kenyeret.

³Vargšas, kuris spaudžia vargšą, yra panašus į smarkų lietų, kuris sunaikina derlių.

⁴A kik elhagyják a törvényt, dicsérik a latrokat; de a kik megtartják a törvényt, harczolnak azokkal.

⁴Kurie nesilaiko įstatymo, giria nedorėlius; kurie laikosi įstatymo, priešinasi jiems.

⁵A gonoszságban élõ emberek nem értik meg az igazságot; a kik pedig keresik az Urat, mindent megértenek.

⁵Pikti žmonės nesupranta teisingumo, o kurie ieško Viešpaties, supranta viską.

⁶Jobb a szegény, a ki jár tökéletesen, mint a kétfelé sántáló istentelen, a ki gazdag.

⁶Beturtis, kuris dorai elgiasi, geresnis už turtuolį, kuris iškraipo savo kelius.

⁷A ki megõrzi a törvényt, eszes fiú az; a ki pedig társalkodik a dobzódókkal, gyalázattal illeti atyját.

⁷Išmintingas sūnus laikosi įstatymo, o lėbautojų draugas daro gėdą tėvui.

⁸A ki öregbíti az õ marháját kamattal és uzsorával, annak gyûjt, a ki könyörül a szegényeken.

⁸Kas krauna turtus nuošimčiais ir palūkanomis, kaupia juos tam, kas pasigaili vargšo.

⁹Valaki elfordítja az õ fülét a törvénynek hallásától, annak könyörgése is útálatos.

⁹Kas neklauso įstatymo, to malda­pasibjaurėjimas.

¹⁰A ki elcsábítja az igazakat gonosz útra, vermébe maga esik bele; a tökéletesek pedig örökség szerint bírják a jót.

¹⁰Kas suklaidina teisųjį, kad jis eitų piktais keliais, pats įkris į savo duobę, o nekaltieji paveldės gėrybes.

¹¹Bölcs az õ maga szemei elõtt a gazdag ember; de az eszes szegény megvizsgálja õt.

¹¹Turtuolis tariasi esąs išmintingas, bet protingas beturtis mato tikrą jo padėtį.

¹²Mikor örvendeznek az igazak, nagy ékesség az; mikor pedig az istentelenek feltámadnak, keresni kell az embert.

¹²Kai teisieji viešpatauja,­didelė šlovė; kai nedorėliai iškyla, žmonės slepiasi.

¹³A ki elfedezi az õ vétkeit, nem lesz jó dolga; a ki pedig megvallja és elhagyja, irgalmasságot nyer.

¹³Kas slepia savo nusikaltimus, tam nesiseks, o kas išpažįsta ir atsisako jų, susilauks gailestingumo.

¹⁴Boldog ember, a ki szüntelen retteg; a ki pedig megkeményíti az õ szívét, bajba esik.

¹⁴Palaimintas žmogus, kuris nuolat prisibijo, o kas užkietina savo širdį, pateks į nelaimę.

¹⁵Mint az ordító oroszlán és éhezõ medve, olyan a szegény népen uralkodó istentelen.

¹⁵Nedoras valdovas neturtingai tautai yra kaip riaumojantis liūtas ir alkanas lokys.

¹⁶Az értelemben szûkölködõ fejedelem nagy elnyomó is; [de] a ki gyûlöli a hamis nyereséget, meghosszabbítja napjait.

¹⁶Neprotingas valdovas griebiasi žiaurios priespaudos, kas nekenčia godumo, prailgins savo dienas.

¹⁷Az ember, a kit ember-vér terhel, a sírig fut; senki ne támogassa õt.

¹⁷Žmogus, praliejęs nekaltą kraują, bėga į pražūtį; niekas tegul nepadeda jam.

¹⁸A ki jár tökéletesen, megtartatik; a ki pedig álnokul két úton jár, egyszerre elesik.

¹⁸Kas nekaltai vaikščioja, bus išgelbėtas, kas eina kreivais keliais, vienąkart pražus.

¹⁹A ki munkálja az õ földét, megelégedik étellel; a ki pedig hiábavalóságok után futkos, megelégedik szegénységgel.

¹⁹Kas dirba savo žemę, turės pakankamai maisto, o kas seka dykinėtojais, skurs.

²⁰A hivõ ember bõvelkedik áldásokkal; de a ki hirtelen akar gazdagulni, büntetlen nem marad.

²⁰Ištikimas žmogus bus gausiai palaimintas, o kas siekia greitai praturtėti, neliks nekaltas.

²¹Személyt válogatni nem jó; mert [még] egy falat kenyérért [is] vétkezhetik az ember.

²¹Būti šališkam yra negerai; toks ir dėl duonos kąsnio nusikals.

²²Siet a marhakeresésre a gonosz szemû ember; és nem veszi észre, hogy szükség jõ reá.

²²Pavydus žmogus siekia greitai praturtėti ir nenujaučia, kad jo laukia skurdas.

²³A ki megfeddi az embert, végre [is] inkább kedvességet talál, mint a sima nyelvû.

²³Kas pabara klystantį, susilauks daugiau palankumo negu tas, kuris jam pataikauja liežuviu.

²⁴A ki megrabolja az atyját, és anyját és azt mondja: nem vétek! társa a romboló embernek.

²⁴Kas apiplėšia tėvą ar motiną ir mano, kad tai nėra nusikaltimas, tas yra naikintojo bendras.

²⁵A telhetetlen lélek háborúságot szerez; a ki pedig bízik az Úrban, megerõsödik.

²⁵Išdidžios širdies žmogus sukelia vaidus, o kas pasitiki Viešpačiu, klestės.

²⁶A ki bízik magában, bolond az; a ki pedig jár bölcsen, megszabadul.

²⁶Kas pasitiki savo širdimi, yra kvailas, o kas išmintingai elgiasi, bus išgelbėtas.

²⁷A ki ád a szegénynek, nem lesz néki szüksége; a ki pedig elrejti a szemét, megsokasulnak rajta az átkok.

²⁷Kas duoda vargšui, nestokos, o kas užsimerkia, kad jo nematytų, bus labai keikiamas.

²⁸Mikor felemeltetnek az istentelenek, elrejti magát az ember; de mikor azok elvesznek, öregbülnek az igazak.

²⁸Iškylant nedorėliams, žmonės slepiasi, bet kai jie pražūna, padaugėja teisiųjų.