1Magasztaljátok az Urat, mert jó, mert örökkévaló az õ kegyelme.
1Dėkokite Viešpačiui, nes Jis geras, nes Jo gailestingumas amžinas.
2[Ezt] mondják az Úrnak megváltottai, a kiket megváltott a szorongatónak kezébõl;
2Taip tekartoja Viešpaties išpirktieji, kuriuos Jis išpirko iš priešo rankos,
3És a kiket összegyûjtött a [különbözõ] földekrõl: napkelet és napnyugot felõl, északról és a tenger felõl.
3ir surinko juos iš kraštų: iš rytų ir vakarų, iš šiaurės ir pietų.
4Bujdostak a pusztában, a sivatagban; lakó-város felé utat nem találtak vala.
4Po dykumą jie klajojo tuščiais keliais, nerasdami miesto, kur galėtų gyventi.
5Éhesek és szomjasok valának; lelkök is elepedt bennök.
5Jie alko ir troško, jų sielos nusilpo.
6De az Úrhoz kiáltának szorultságukban; sanyarúságukból megmenté õket.
6Varge jie Viešpaties šaukėsi, Jis iš sielvartų juos išvadavo.
7És vezeté õket egyenes útra, hogy lakó-városhoz juthassanak.
7Jis vedė juos teisingu keliu, kad jie nueitų į gyvenamą miestą.
8Adjanak hálát az Úrnak az õ kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért,
8Tegiria jie Viešpatį už Jo gerumą, už Jo stebuklus žmonių vaikams.
9Hogy megelégíté a szomjúhozó lelket, és az éhezõ lelket betölté jóval!
9Jis pagirdė trokštančią sielą, išalkusią sielą pripildė gėrybių.
10A kik setétségben és a halálnak árnyékában ülnek, megkötöztetvén nyomorúsággal és vassal;
10Kurie sėdėjo tamsoje ir mirties šešėlyje, geležimi ir skurdu sukaustyti,
11Mert ellenszegültek az Isten beszédének, és a Felségesnek tanácsát megútálták;
11nes buvo sukilę prieš Dievo žodžius ir paniekinę Aukščiausiojo patarimą,
12Azért megalázta az õ szívöket nyomorúsággal: elestek és nem volt segítségök.
12todėl Jis pažemino vargu jų širdis, krito, ir niekas jiems nepadėjo.
13De az Úrhoz kiáltának szorultságukban, sanyarúságukból kiszabadítá õket.
13Varge jie šaukėsi Viešpaties, Jis iš sielvartų juos išgelbėjo.
14Kihozá õket a setétségbõl és a halálnak árnyékából, köteleiket pedig elszaggatá.
14Jis išvedė juos iš tamsos ir mirties šešėlio ir sutraukė jų pančius.
15Adjanak hálát az Úrnak az õ kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért,
15Tegiria jie Viešpatį už Jo gerumą, už Jo stebuklus žmonių vaikams.
16Hogy összetöré az ércz-kapukat, és a vas-zárakat letördelé!
16Jis sudaužė varinius vartus ir geležinius skląsčius sulaužė.
17A balgatagok az õ gonoszságuknak útjáért, és az õ hamisságukért nyomorgattattak.
17Kvailiai dėl savo nedorybių ir dėl savo kalčių kenčia.
18Minden étket útála az õ lelkök, és a halál kapujához közelgetének.
18Jiems nebemielas joks valgis, jie priartėjo prie mirties vartų.
19De az Úrhoz kiáltának szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította õket.
19Varge jie šaukiasi Viešpaties, Jis iš sielvartų juos išgelbsti.
20Kibocsátá az õ szavát és meggyógyítá õket, és kimenté õket az õ vermeikbõl.
20Jis siuntė savo žodį ir išgydė juos, iš pražūties juos išlaisvino.
21Adjanak hálát az Úrnak az õ kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért,
21Tegiria jie Viešpatį už Jo gerumą, už Jo stebuklus žmonių vaikams.
22És áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az õ cselekedeteit örvendezéssel!
22Teaukoja Jam padėkos aukas ir džiūgaudami teskelbia Jo darbus.
23A kik hajókon tengerre szállnak, [és] a nagy vizeken kalmárkodnak,
23Kas laivais plaukia į jūrą, vandenų platybėje prekiauja,
24Azok látták az Úrnak dolgait, és az õ csodáit a mélységben.
24tie mato Viešpaties darbus ir Jo stebuklus gelmėse.
25Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat.
25Jam įsakius, audros pakyla, šiaušiasi bangos.
26Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben.
26Ligi debesų jie pakyla, į gelmes vėl sminga, širdis jų tirpsta nelaimėje.
27Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala.
27Jie svirduliuoja ir klydinėja kaip girti, jų jėgos baigia išsekti.
28De az Úrhoz kiáltának az õ szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté õket.
28Varge jie Viešpaties šaukiasi, Jis iš sielvartų juos išvaduoja.
29Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok.
29Jis nutildo audrą, nuramina bangas.
30És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé õket az õ kivánságuknak partjára.
30Tada jie džiaugiasi nurimusia jūra. Jis nuveda juos į geidžiamą uostą.
31Adjanak hálát az Úrnak az õ kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért!
31Tegiria jie Viešpatį už Jo gerumą, už Jo stebuklus žmonių vaikams.
32És magasztalják fel õt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék õt a vének ülésében!
32Jie teaukština Jį tautos susirinkime, tegiria Jį vyresniųjų taryboje.
33Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá;
33Upes Jis dykuma paverčia, vandens šaltiniussausa žeme,
34Gyümölcstermõ földet meddõ földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt.
34derlingą žemę paverčia druskynais dėl nedorybių žmonių, kurie joje gyvena.
35Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká.
35Jis dykumą ežeru paverčia ir sausą žemęvandens šaltiniais.
36És telepített oda éhezõket, hogy lakó-városokat építsenek.
36Jis alkanuosius apgyvendina ten, kad jie įkurtų gyvenamą miestą.
37És mezõket vetének be és szõlõket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek.
37Jie apsėja laukus, pasodina vynuogynus, kurie atneša derlių.
38És megáldá õket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg.
38Jis palaimina juos, ir jų labai padaugėja, jų galvijams neleidžia mažėti.
39De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserûség miatt.
39Kai jų sumažėja ir jie pažeminami priespauda, nelaimėmis ir širdgėla,
40Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta õket út nélkül való kietlenben.
40Jis paniekina kunigaikščius ir klaidina juos dykumoje be kelio,
41De felemelé a nyomorultat az ínségbõl, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz.
41bet Jis pakelia vargšą iš nelaimės, padaro gausią kaip bandą jo giminę.
42Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az õ száját.
42Teisieji tai matys ir džiaugsis, o nedorybė užčiaups savo burną.
43A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!
43Išmintingasis tai pamatys ir supras Viešpaties malonę.