1Dicsérjétek az Urat! Dicsérd én lelkem az Urat!
1Girkite Viešpatį! Girk Viešpatį, mano siela!
2Dicsérem az Urat, a míg élek; éneklek az én Istenemnek, a míg vagyok.
2Girsiu Viešpatį, kol gyvas būsiu; giedosiu gyrių savo Dievui, kol gyvensiu.
3Ne bízzatok a fejedelmekben, emberek fiában, a ki meg nem menthet!
3Nesudėkite vilčių į kunigaikščius, į žmonių sūnus, kurie nieko išgelbėti negali!
4Kimegyen a lelke; visszatér földébe, [és] aznapon elvesznek az õ tervei.
4Kai dvasia jų iškeliauja, jie sugrįžta į žemę; tą pačią dieną jų sumanymai žūva.
5Boldog, a kinek segítsége a Jákób Istene, és reménysége van az Úrban, az õ Istenében;
5Laimingas, kurio pagalba yra Jokūbo Dievas, kuris viltis sudėjo į Viešpatį, savo Dievą.
6A ki teremtette az eget és földet, a tengert és mindent, a mi bennök van. A ki megtartja a hûségét örökké;
6Jis sukūrė dangų, žemę, jūrą ir visa, kas juose yra. Jis ištikimas per amžius.
7Igazságot szolgáltat az elnyomottaknak, eledelt ád az éhezõknek. Az Úr megszabadítja az elfogottakat.
7Jis gina teises prispaustųjų, alkaniems parūpina duonos. Kalinius išleidžia Viešpats.
8Az Úr megnyitja a vakok szemeit, az Úr felegyenesíti a meggörnyedteket; szereti az Úr az igazakat.
8Viešpats atveria akis akliesiems, pakelia parpuolusius; Viešpats myli teisiuosius.
9Megoltalmazza az Úr a jövevényeket; árvát és özvegyet megtart, és a gonoszok útját elfordítja.
9Svetimšalį Viešpats saugo, našlaitį ir našlę globoja, o nedoriesiems užkerta kelią.
10Uralkodni fog az Úr örökké, a te Istened, oh Sion, nemzedékrõl nemzedékre! Dicsérjétek az Urat!
10Viešpats karaliaus per amžius, tavo Dievas, Sione, per visas kartas! Girkite Viešpatį!