¹Dávidé.

¹Viešpatie, į Tave keliu savo sielą.

²Istenem, benned bízom; ne szégyenüljek meg; ne örüljenek rajtam ellenségeim.

²Mano Dieve, pasitikiu Tavimi. Tenebūsiu sugėdintas, tenedžiūgaus dėl manęs mano priešas.

³Senki se szégyenüljön meg, a ki téged vár; szégyenüljenek meg, a kik ok nélkül elpártolnak tõled.

³Te nė vienas, kuris laukia Tavęs, nebūna sugėdintas, tebūna sugėdinti tie, kurie nusikalsta be priežasties.

⁴Útjaidat, Uram, ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem.

⁴Viešpatie, parodyk man savąjį kelią, pamokyk mane savo takų.

⁵Vezess engem a te igazságodban és taníts engem, mert te vagy az én szabadító Istenem, mindennap várlak téged.

⁵Vesk mane savo tiesa ir mokyk, nes Tu esi mano išgelbėjimo Dievas, laukiu Tavęs visą dieną.

⁶Emlékezzél meg, Uram, irgalmasságodról és kegyelmedrõl, mert azok öröktõl fogva vannak.

⁶Viešpatie, atsimink gailestingumą ir malones, kurios yra nuo amžių.

⁷Ifjúságomnak vétkeirõl és bûneimrõl ne emlékezzél meg; kegyelmed szerint emlékezzél meg rólam, a te jóvoltodért, Uram!

⁷Užmiršk mano jaunystės kaltes ir nedorybes. O Viešpatie, atmink mane dėl savo gerumo, pagal savo gailestingumą.

⁸Jó és igaz az Úr, azért útba igazítja a vétkezõket.

⁸Geras ir teisus yra Viešpats, todėl nusidėjėliams kelią parodo.

⁹Igazságban járatja az alázatosokat, és az õ útjára tanítja meg az alázatosokat.

⁹Romiųjų mintis kreipia į tiesą, savo kelių moko nuolankiuosius.

¹⁰Az Úrnak minden útja kegyelem és hûség azoknak, a kik szövetségét és bizonyságait megtartják.

¹⁰Visi Viešpaties takai yra gailestingumas ir tiesa tiems, kurie laikosi Jo sandoros ir įsakymų.

¹¹A te nevedért, Uram, bocsásd meg bûnömet, mert sok az.

¹¹Atleisk mano kaltę, Viešpatie, dėl savo vardo, nes ji yra didelė.

¹²Kicsoda az, a ki féli az Urat? Megmutatja annak az útat, a melyet válaszszon.

¹²Žmogų, kuris bijo Viešpaties, Jis mokys pasirinkti kelią.

¹³Annak lelke megmarad a jóban, és magzatja örökli a földet.

¹³Jis pats gyvens laimingai, o jo vaikai paveldės kraštą.

¹⁴Az Úr bizodalmas az õt félõkhöz, és szövetségével oktatja õket.

¹⁴Viešpaties paslaptis su tais, kurie Jo bijo, jiems Jis apreikš savo sandorą.

¹⁵Szemeim mindenha az Úrra [néznek,] mert õ húzza ki a tõrbõl lábamat.

¹⁵Visada mano akys į Viešpatį krypsta­Jis mano kojas išpainios iš pinklių.

¹⁶Tekints reám és könyörülj rajtam, mert árva és szegény vagyok.

¹⁶Pažvelk į mane ir pasigailėk manęs, nes esu vienišas ir suvargęs.

¹⁷Eláradtak szívemnek szorongásai, nyomorúságaimból szabadíts meg engem.

¹⁷Mano širdies vargų pagausėjo, išvesk mane iš bėdų.

¹⁸Lásd meg szegénységemet és gyötrelmemet; bocsásd meg minden bûnömet.

¹⁸Pažvelk į mano vargą bei skausmą ir atleisk visas mano nuodėmes.

¹⁹Lásd meg ellenségeimet, mert megsokasodtak, és gyilkos gyûlölséggel gyûlölnek engem.

¹⁹Matai, kaip daug mano priešų, kaip baisiai manęs jie nekenčia.

²⁰Õrizd meg lelkemet és szabadíts meg engem; ne szégyenüljek meg, hogy benned bíztam.

²⁰Saugok mano sielą ir gelbėk mane, kad nebūčiau sugėdintas, nes pasitikiu Tavimi.

²¹Ártatlanság és becsület védelmezzenek meg engem, mert téged várlak.

²¹Nekaltumas ir teisumas tesaugo mane, nes aš laukiu Tavęs!

²²Mentsd ki, Isten, Izráelt minden bajából.

²²Dieve, išgelbėk Izraelį iš visų nelaimių!