1Dávidé, mikor elváltoztatta értelmét Abimélek elõtt, és mikor ez elûzte õt és elment.
1Šlovinsiu Viešpatį visada; nuolat girsiu Jį savo lūpomis.
2Áldom az Urat minden idõben, dicsérete mindig ajkamon van!
2Viešpačiu didžiuosis mano siela; nuolankieji išgirs tai ir džiaugsis.
3Dicsekedik lelkem az Úrban; [s] hallják ezt a szegények és örülnek.
3Aukštinkime Viešpatį ir iškelkime kartu Jo vardą.
4Dicsõítsétek velem az Urat, és magasztaljuk együtt az õ nevét!
4Ieškojau Viešpaties, Jis išklausė mane ir išgelbėjo mane iš visų mano baimių.
5Megkerestem az Urat és meghallgatott engem, és minden félelmembõl kimentett engem.
5Jie žvelgė į Jį ir pralinksmėjo, jų veidai nebuvo sugėdinti.
6A kik õ reá néznek, azok felvidulnak, és arczuk meg nem pirul.
6Šis vargšas šaukėsi, ir Viešpats išgirdo, ir išgelbėjo jį iš visų jo bėdų.
7Ez a szegény kiáltott, és az Úr meghallgatta, és minden bajából kimentette õt.
7Viešpaties angelas stovyklauja aplink tuos, kurie Jo bijo, ir išgelbsti juos.
8Az Úr angyala tábort jár az õt félõk körül és kiszabadítja õket.
8Ragaukite ir matykite, kad geras yra Viešpats! Palaimintas žmogus, kuris Juo pasitiki.
9Érezzétek és lássátok meg, hogy jó az Úr! Boldog az az ember, a ki õ benne bízik.
9Bijokite Viešpaties, Jo šventieji, nes nieko nestokoja tie, kurie Jo bijo.
10Féljétek az Urat, ti szentjei! Mert a kik õt félik, nincs fogyatkozásuk.
10Jauni liūtai pritrūksta ir badauja, bet tie, kurie ieško Viešpaties, nestokoja jokio gero.
11Az oroszlánok szûkölködnek, éheznek; de a kik az Urat keresik, semmi jót sem nélkülöznek.
11Ateikite, vaikai, ir klausykite manęs: pamokysiu jus Viešpaties baimės.
12Jõjjetek fiaim, hallgassatok rám, megtanítlak titeket az Úr félelmére!
12Koks yra žmogus, kuris mėgsta gyventi ir geidžia gerų dienų patirti?
13Ki az az ember, a kinek tetszik az élet, és szeret napokat, hogy jót láthasson?
13Sulaikyk savo liežuvį nuo pikto ir savo lūpas nuo klastingų kalbų.
14Tartóztasd meg nyelvedet a gonosztól, és ajkadat a csalárd beszédtõl.
14Šalinkis pikto ir daryk gera. Ieškok ir siek taikos.
15Kerüld a rosszat és cselekedjél jót; keresd a békességet és kövesd azt.
15Viešpaties akys žvelgia į teisiuosius ir Jo ausys girdi jų šauksmą.
16Az Úr szemei az igazakon vannak, és az õ fülei azoknak kiáltásán;
16Viešpaties veidas prieš darančius pikta, kad išdildytų jų atsiminimą žemėje.
17Az Úr orczája pedig a gonosztevõkön van, hogy kiirtsa, emlékezetöket a földrõl.
17Teisieji šaukiasi Viešpaties, Jis išgirsta ir išgelbsti iš visų jų vargų.
18[Ha igazak] kiáltnak, az Úr meghallgatja, és minden bajukból kimenti õket.
18Viešpats arti tų, kurių širdys sudužusios, išgelbsti tuos, kurių dvasia nusižeminusi.
19Közel van az Úr a megtört szívekhez, és megsegíti a sebhedt lelkeket.
19Daug bėdų patiria teisusis, bet iš visų jį išgelbsti Viešpats.
20Sok baja van az igaznak, de valamennyibõl kimenti az Úr.
20Jis sergsti visus jo kaulus, kad nė vienas iš jų nesulūžtų.
21Megõrzi minden csontját, egy sem töretik meg azokból.
21Nedorėlį nužudys piktybė, kurie nekenčia teisiojo, pražus.
22A gonoszt gonoszság öli meg, és meglakolnak, a kik gyûlölik az igazat. [ (Psalms 34:23) Az Úr kimenti az õ szolgái lelkét, és senki meg nem lakol, a ki õ benne bízik. ]
22Viešpats išperka savo tarnų sielą, nepražus nė vienas, kuris Juo pasitiki.