¹Az éneklõmesternek a sosannimra, Kóráh fiainak tanítása; ének a szerelmetesrõl.

¹Mano širdis prisipildė gražių žodžių. Giedosiu giesmę Karaliui. Mano liežuvis­plunksna miklioje raštininko rankoje.

²Fölbuzog szívem szép beszédre. Mondom: mûvem a királynak szól. Nyelvem gyors írónak tolla.

²Tu esi gražiausias iš žmonių vaikų; malonė Tavo lūpose! Todėl palaimino Tave Dievas amžiams.

³Szebb, szebb vagy az ember fiainál, kedvesség ömledez ajakidon, azért áldott meg az Isten örökké.

³Karžygy, prisijuosk kalaviją prie šlaunies, savo šlovę ir didybę.

⁴Kösd derekadra kardodat vitéz! Dicsõségedet és ékességedet.

⁴Savo didybėje kelkis ginti tiesos, romumo ir teisumo. Tavo dešinė tepamoko Tave didingų darbų!

⁵És ékességedben haladj diadallal az igazságért, a szelidségért [és] jogért, és rettenetesre tanítson meg téged a te jobb kezed.

⁵Karaliaus priešų širdis perveria Jo strėlės, nuo jų krinta tautos.

⁶Nyilaid élesek; népek hullanak alád; a király ellenségeinek szívében.

⁶Tavo sostas, o Dieve, stovės per amžius. Teisumo skeptras yra Tavo karalystės skeptras.

⁷Trónod oh Isten örökkévaló; igazságnak pálczája a te királyságodnak pálczája.

⁷Tu pamėgai teisumą ir neapkentei nedorybės, todėl patepė Tave Dievas, Tavasis Dievas, džiaugsmo aliejumi daugiau negu Tavo bendrus.

⁸Szereted az igazságot, gyûlölöd a gonoszságot, azért kent fel Isten, a te Istened öröm olajával társaid fölé.

⁸Mira, alaviju ir kasija kvepia Tavo drabužiai. Iš dramblio kaulo rūmų linksmina Tave.

⁹Mirrha, áloe, kácziaillatú minden öltözeted; elefántcsont palotából zeneszóval vidámítnak téged.

⁹Karalių dukterys pasitinka Tave; karalienė Tavo dešinėje Ofyro auksu papuošta.

¹⁰Királyok leányai a te ékességeid; jobb kezed felõl királyné áll ofiri aranyban.

¹⁰Klausyk, dukra, pažvelk ir išgirsk! Pamiršk savo tautą ir tėvo namus.

¹¹Halld csak leány, nézd csak; hajtsd ide füledet! Feledd el népedet és az atyád házát.

¹¹Karalius geidžia tavo grožio. Jis yra tavo Viešpats­garbink Jį!

¹²Szépségedet a király kivánja; hiszen urad õ, hódolj hát néki!

¹²Tyro dukros neša Tau dovanas, tautos kilmingieji Tavo palankumo ieško.

¹³Tyrus leánya is, a nép dúsai, ajándékkal hizelegnek néked.

¹³Karaliaus dukra šlovinga viduje, auksu išmegzti jos apdarai.

¹⁴Csupa ékesség a király leánya bent, vont aranyból van a ruhája.

¹⁴Išsiuvinėtais drabužiais papuoštą ją veda pas Karalių, ją seka mergaitės, jos draugės, kurios bus atvestos pas Tave.

¹⁵Hímes öltözetben viszik a királyhoz, szûzek [vonulnak] utána, az õ társnõi; néked hozzák õket.

¹⁵Jos eina džiūgaudamos ir besilinksmindamos, jos įeis į Karaliaus rūmus.

¹⁶Bevezetik õket örömmel, vígsággal; bemennek a király palotájába.

¹⁶Vietoj Tavo tėvų bus Tavo sūnūs; visoje šalyje Tu paskirsi juos kunigaikščiais.

¹⁷Atyáid helyett fiaid lesznek, megteszed õket fejedelmekké mind az egész földön. [ (Psalms 45:18) Hadd hirdessem a te nevedet nemzedékrõl nemzedékre; örökkön örökké dicsérnek majd téged a népek! ]

¹⁷Aš garsinsiu Tavo vardą per kartų kartas, todėl tautos girs Tave per amžius.