¹Az éneklõmesternek az altashétre; Dávid miktámja.

¹Jūs, teisėjai, ar sprendžiate teisingai? Ar teisingai teisiate žmones?

²Avagy valóban a néma igazságot szólaltatjátok-é meg? Avagy igazán ítéltek-é ti embernek fiai?

²Ne, jūs darote nedorybes širdyje, jūsų rankos smurtą sėja.

³Sõt inkább hamisságot forgattok a ti szívetekben! a ti kezeiteknek hamisságát méritek e földön.

³Nedorėliai klysta nuo pat kūdikystės, nuo pat gimimo jie klaidžioja ir meluoja.

⁴Eltértek a gonoszok fogantatásuk óta; tévelygenek a hazugok anyjok méhétõl kezdve.

⁴Jų nuodai panašūs į gyvatės nuodus, kaip angies, kuri užsikemša ausis,

⁵Mérgök olyan, mint a kígyónak mérge; mint a siket áspisé, a mely füleit bedugja.

⁵kad negirdėtų labiausiai įgudusio kerėtojo balso.

⁶A mely nem hallja a bûbájosoknak szavát, sem a bûvölõét, a ki bûbájakban jártas.

⁶Dieve, sutrupink jiems dantis burnoje, Viešpatie, išdaužyk iltis jauniems liūtams!

⁷Isten, rontsd meg az õ fogaikat az õ szájokban; az oroszlánoknak zápfogait törd össze, Uram!

⁷Tepradingsta jie kaip tekantis vanduo, tesulūžta jų strėlės, jiems betaikant.

⁸Olvadjanak el, folyjanak széllyel, mint a víz; ha felteszi nyilait, legyenek tompultak azok.

⁸Teištyžta jie kaip sraigė, kaip nelaiku gimęs kūdikis tenemato saulės!

⁹Legyenek mint a csiga, a mely szétfolyván, elmúlik; mint az aszszonynak idétlen szülötte, a mely nem látta a napot.

⁹Tenuneša juos audra greičiau, negu puodas pajus degančių erškėčių karštį.

¹⁰Mielõtt megéreznék fazekaitok a tövist, mind nyersen, mind égõn elragadja azt a forgószél.

¹⁰Teisusis džiaugsis, matydamas atpildą, nedorėlio krauju plausis sau kojas.

¹¹Örül az igaz, mikor látja a bosszúállást; lábait mossa a gonosznak vérében. [ (Psalms 58:12) És azt mondja az ember: Bizonyára van jutalma az igaznak; bizony van ítélõ Isten e földön! ]

¹¹Tada žmonės sakys: “Tikrai, atpildą gauna teisusis! Tikrai yra Dievas, teisėjas žemėje!”