¹Az éneklõmesternek, a gittithre. Aszáfé.

¹Garsiai šlovinkite Dievą, mūsų stiprybę, džiaugsmingą triukšmą kelkite Jokūbo Dievui!

²Örvendezzetek Istennek, a mi erõsségünknek; ujjongjatok a Jákób Istenének!

²Giedokite psalmę, muškite būgną, skambinkite psalteriu ir arfa!

³Dalt zengjetek és dobot pergessetek, gyönyörû hárfát cziterával együtt.

³Pūskite trimitą jauno mėnulio dieną, skirtu laiku mūsų šventėje!

⁴Fújjatok kürtöt új holdra, holdtöltekor, a mi ünnepünk napján;

⁴Tai yra įsakymas Izraeliui, Jokūbo Dievo įstatymas.

⁵Mert végzett dolog ez Izráelnél, a Jákób Istenének rendelése.

⁵Tokį nurodymą gavo Juozapas, kai Jis ėjo per Egipto žemę. Išgirdau nežinomą kalbą:

⁶Bizonyságul tette õ a József nemzetségében, a mikor kijött Égyiptom földe ellen. Nyelvet hallék [ott,] a mit nem tudtam.

⁶“Aš pašalinau tavo naštą nuo pečių, tavo rankoms nebereikia nešioti pintinės.

⁷Megszabadítottam a tehertõl az õ vállát, kezei megmenekültek a kosártól.

⁷Varge šaukeisi, ir Aš išgelbėjau tave, atsiliepiau iš griaudėjančio debesies, prie Meribos vandenų mėginau tave.

⁸A nyomorúságban segítségül hívtál és én megszabadítottalak téged; meghallgattalak téged a mennydörgésnek rejtekében; megpróbáltalak téged a versengések vizénél. Szela.

⁸Klausyk, mano tauta, Aš noriu tave įspėti! O kad tu, Izraeli, paklausytum manęs!

⁹Hallgass én népem, hadd tegyek bizonyságot ellened! Oh Izráel, ha te meghallgatnál engem!

⁹Neturėk ir negarbink jokio kito dievo!

¹⁰Ne legyen te nálad idegen isten, és az idegen isten elõtt meg ne hajolj!

¹⁰Aš esu Viešpats, tavo Dievas, kuris išvedžiau tave iš Egipto žemės. Plačiai išsižiok, kad pripildyčiau tavo burną.

¹¹Én, az Úr vagyok a te Istened, a ki kihoztalak téged Égyiptom földérõl: nyisd szét a te szájad és betöltöm azt.

¹¹Bet mano tauta neklausė mano balso, Izraelis man nepakluso.

¹²De nem hallgatott népem az én szómra, és Izráel nem engedelmeskedett nékem.

¹²Todėl atidaviau juos jų širdžių geismams, jie vaikščiojo pagal savo sumanymus.

¹³Ott hagytam azért õt szívöknek keménységében, hogy járjanak a magok tanácsa szerint.

¹³O kad mano tauta klausytų manęs, kad Izraelis eitų mano keliais!

¹⁴Oh, ha az én népem hallgatna reám, [s] Izráel az én utaimon járna!

¹⁴Tuojau pažeminčiau jų priešus ir prieš jų prispaudėjus pakelčiau ranką!

¹⁵Legott megaláznám ellenségeit, s szorongatói ellen fordítanám kezem.

¹⁵Kurie nekenčia Viešpaties, turėtų Jam lenktis, ir toks jų likimas būtų per amžius.

¹⁶Az Úrnak gyûlölõi hízelegnének néki, és örökkévaló volna az õ idejök. [ (Psalms 81:17) És õ megelégítené õt java búzával, és sziklából folyó mézzel töltenélek be téged! ]

¹⁶O juos geriausiais kviečiais valgydinčiau, uolų medumi maitinčiau”.