¹Ének; Aszáf zsoltára.

¹Dieve, netylėk! Dieve, nenurimk ir nebūk tylus!

²Isten, ne vesztegelj, ne hallgass és ne nyugodjál, Isten!

²Juk štai Tavo priešai triukšmauja, kelia galvas tie, kurie Tavęs nekenčia.

³Mert ímé, háborognak ellenségeid, s gyûlölõid fejöket emelik.

³Prieš Tavo tautą jie rengia sąmokslą, tariasi prieš Tavo globotinius.

⁴Néped ellen álnok tanácsot gondolnak s védenczeid ellen terveket szõnek.

⁴Jie sako: “Eikime, išnaikinkime juos, kad šios tautos nebebūtų ir Izraelio vardo niekas nebeminėtų”.

⁵Ezt mondják: Jertek, veszessük el õket, hogy ne legyenek nemzet, hogy ne emlegessék többé Izráel nevét!

⁵Jie tariasi vieningai, susijungia prieš Tave;

⁶Mert tanácskoztak együtt, egy szívvel; szövetséget kötöttek ellened:

⁶Edomo ir Moabo stovyklos, izmaelitai ir hagarai,

⁷Az Edomiták és Ismáeliták sátrai, a Moábiták és Hagarénusok;

⁷Gebalas, Amonas ir Amalekas, Filistija kartu su Tyro gyventojais.

⁸A Gebaliták, Ammoniták és Amálekiták, a Filiszteusok Tyrus lakosaival együtt.

⁸Su jais kartu asirai eina, Loto palikuonims teikia paramą.

⁹Az asszir is szövetkezett velök, segítõjévé lettek a Lót fiainak. Szela.

⁹Padaryk jiems kaip Midjanui, kaip Siserai ir Jabinui prie Kišono upelio;

¹⁰Úgy bánj velök, mint Midjánnal, mint Siserával, mint Jábinnal a Kison patakjánál!

¹⁰jie prie En Doro sunaikinti buvo, tapo mėšlu žemei patręšti.

¹¹A kik elvesztek vala Endornál, [és] a föld szemetjévé lõnek.

¹¹Padaryk jų kunigaikščius kaip Orebą ir Zeebą, kaip Zebachą bei Calmuną­visus jų vadus,

¹²Tedd õket, fejedelmöket olyanokká, mint Orebet s mint Zeébet, Zebahot és Szalmunát, minden felkentjökkel,

¹²kurie sakė: “Pasiglemžkime Dievo žemes!”

¹³A kik ezt mondták: Foglaljuk el magunknak az Isten hajlékait!

¹³Dieve, padaryk juos lyg sūkurio blaškomus lapus, lyg šiaudus prieš vėją.

¹⁴Én Istenem! Tedd õket olyanokká, a milyen a porfelhõ, [és ]a milyen a polyva a szél elõtt;

¹⁴Kaip ugnis sudegina mišką, kaip liepsna nudegina kalnus,

¹⁵Olyanokká, mint a tûz, a mely meggyújtja az erdõt, és mint a láng, a mely elégeti a hegyeket.

¹⁵taip gainiok juos audromis, gąsdink vėtromis.

¹⁶Így kergesd õket a te szélvészeddel, és forgószeleddel így rettentsd õket!

¹⁶Viešpatie, sugėdink jų veidus, kad jie ieškotų Tavo vardo!

¹⁷Töltsd el orczájukat gyalázattal, hogy keressék Uram a te nevedet!

¹⁷Tegul visada juos gėda ir išgąstis lydi ir gėdoje jie tepražūna.

¹⁸Szégyenüljenek meg és rémüljenek el örökké, és piruljanak és pusztuljanak, [ (Psalms 83:19) Hogy megtudják, hogy te, a kinek neve Jehova, egymagad vagy felséges [Isten] az egész földön. ]

¹⁸Težino jie, kad Tas, kurio vardas Viešpats, visoje žemėje yra aukščiausias!