¹Az éneklõmesternek, Kóráh fiainak zsoltára.

¹Viešpatie, Tu buvai palankus savo kraštui, išlaisvinai Jokūbą.

²Jóakarattal voltál Uram a te földedhez. Visszahoztad a Jákób [nemzetségébõl ] való foglyokat.

²Tu atleidai savo tautos kaltę, uždengei jos nusidėjimą.

³Elengedted népednek álnokságát, elfedezted minden bûnüket. Szela.

³Tu sulaikei savo pyktį, nukreipei savo rūstybės įkarštį.

⁴Elhárítottad [róluk] minden búsulásod, elfordítottad haragod gerjedezését.

⁴Atgaivink mus, Dieve, mūsų gelbėtojau, tepaliauja Tavo rūstybė!

⁵Hozz vissza bennünket szabadításunk Istene, és szüntesd meg ellenünk való bosszankodásodat!

⁵Nejaugi amžinai pyksi ant mūsų, rūstausi per kartų kartas!

⁶Avagy mindörökké haragszol-é ránk? Nemzedékrõl nemzedékre tartod-é haragod?

⁶Argi vėl mūsų neatgaivinsi, kad džiaugtumėmės Tavimi?

⁷Avagy nem elevenítesz-é meg minket ismét, hogy néped örvendezzen benned?

⁷Viešpatie, parodyk mums savo gailestingumą, suteik išgelbėjimą!

⁸Mutasd meg nékünk Uram a te kegyelmedet, és a te szabadításodat adjad mi nékünk!

⁸Klausysiuos, ką kalba Viešpats Dievas! Jis juk skelbia taiką savo tautai ir šventiesiems; tenesigręžia jie į kvailystę.

⁹Hadd halljam meg: mit szól az Úr Isten! Kétségnélkül békességet szól az õ népének és kegyeltjeinek, hogy vissza ne térjenek a bolondságra.

⁹Tikrai, Jo išgelbėjimas arti tiems, kurie Jo bijo, Jo šlovė gyvena tarp mūsų.

¹⁰Bizonyára közel van az õ szabadítása az õt félõkhöz, hogy dicsõség lakozzék a mi földünkön.

¹⁰Gailestingumas ir tiesa susitiko, teisumas ir taika pasibučiavo.

¹¹Irgalmasság és hûség összetalálkoznak, igazság és békesség csókolgatják egymást.

¹¹Tiesa žels iš žemės, ir teisumas žvelgs iš dangaus.

¹²Hûség sarjad a földbõl, és igazság tekint alá az égbõl.

¹²Gausiai gėrybių duos Viešpats, ir žemė bus derlinga.

¹³Az Úr is megadja a jót, és földünk is megtermi gyümölcsét. [ (Psalms 85:14) Igazság jár elõtte és követi õt az õ lépéseinek útján. ]

¹³Teisumas eis pirma Jo ir nukreips mus į Jo kelią.