¹Fiam, tartsd meg az én beszédeimet, és az én parancsolataimat rejtsd el magadnál.

¹¶ E taku tama, puritia aku kupu, huna aku whakahau ki roto ki a koe.

²Az én parancsolatimat tartsd meg, és élsz; és az én tanításomat mint a szemed fényét.

²Puritia aku whakahau, a ka ora; taku ture, ano ko te whatupango o tou kanohi.

³Kösd azokat ujjaidra, írd fel azokat szíved táblájára.

³Herea ki ou maihao; tuhituhia, ko tou ngakau ano hei papa.

⁴Mondd ezt a bölcseségnek: Én néném vagy te; és az eszességet ismerõsödnek nevezd,

⁴Ki atu ki te whakaaro nui, He tuahine koe noku; kiia hoki te matauranga ko tou whanaunga wahine:

⁵Hogy megõrizzen téged a nem hozzád tartozó asszonytól, és az õ beszédivel hizelkedõ idegentõl.

⁵Kia ai enei hei tiaki i a koe kei he i te wahine ke, i te wahine ke, he korero whakapati nei ana.

⁶Mert házam ablakán, a rács mögül néztem,

⁶¶ I titiro atu hoki ahau i te matapihi o toku whare i roto i toku whakakahokaho;

⁷És láték a bolondok között, eszembe vevék a fiak között egy bolond ifjat,

⁷A i matakitaki ahau i roto i nga kuware, i kite i roto i nga taitama, i tetahi tamaiti kahore rawa he whakaaro,

⁸A ki az utczán jár, annak szeglete mellett, a házához menõ úton lépeget,

⁸E haere ana i te ara i te wahi tata e piko atu ai ki a ia, a haere ana ia i te ara ki tona whare.

⁹Alkonyatkor, nap estjén, és setét éjfélben.

⁹I te kakarauritanga, i te ahiahi o te ra, i te titiwhatanga o te po, i te pouri kerekere.

¹⁰És ímé, egy asszony eleibe jõ, paráznának öltözetében, álnok az õ elméjében.

¹⁰Na, kua tutaki tetahi wahine ki a ia, he kakahu puremu tona, he ngakau hianga.

¹¹Mely csélcsap és vakmerõ, a kinek házában nem maradhatnak meg az õ lábai.

¹¹He mangai koroki tona, he tohetohe; ko ona waewae, kahore e tau ki tona whare:

¹²Néha az utczán, néha a tereken van, és minden szegletnél leselkedik.

¹²Inaianei kei nga ara ia, inamata kei nga waharoa, e tauwhanga ana i nga kokinga katoa.

¹³És megragadá õt és megcsókolá õt, és szemtelenségre vetemedvén, monda néki:

¹³Koia i hopukia ai ia e ia, kei te kihi i a ia, a ka mea atu ki a ia, me te whakatoi ano i tona mata,

¹⁴Hálaáldozattal tartoztam, ma adtam meg fogadásimat.

¹⁴He patunga mo te pai kei ahau; no tenei ra nei ahau i whakamana ai i aku kupu taurangi;

¹⁵Azért jövék ki elõdbe, szorgalmatosan keresni a te orczádat, és reád találtam!

¹⁵Koia ahau i haere mai ai ki te whakatau i a koe, ki te ata rapu i tou mata, a ka kitea nei koe e ahau.

¹⁶Paplanokkal megvetettem nyoszolyámat, égyiptomi szövésû szõnyegekkel.

¹⁶Ko toku moenga kua horahia e ahau, whakapaipai rawa ki te kaitaka, ki nga kakahu purepure no te rinena o Ihipa.

¹⁷Beillatoztam ágyamat mirhával, áloessel és fahéjjal.

¹⁷Kua ruia e ahau toku moenga ki nga mea whakakakara, ki te maira, ki te aroe, ki te hinamona.

¹⁸No foglaljuk magunkat bõségesen mind virradtig a szeretetben; vígadjunk szerelmeskedésekkel.

¹⁸Haere mai, kia whaowhina taua ki te aroha, a ao noa; kia ora o taua ngakau i te aroha.

¹⁹Mert nincs otthon a férjem, elment messze útra.

¹⁹Kahore hoki taku tane i te whare: kua riro ia, he haere tawhiti:

²⁰Egy erszény pénzt võn kezéhez; holdtöltére jõ haza.

²⁰I maua atu e ia he putea moni i tona ringa; ka hoki mai ano ia i te kowhititanga o te marama.

²¹[És] elhiteté õt az õ mesterkedéseinek sokaságával, ajkainak hizelkedésével elragadá õt.

²¹He maha no ana korero whakawai, riro ana ia i a ia ki tana; na te whakapati a ona ngutu ka kumea atu ia e ia.

²²Utána megy; mint az ökör a vágóhídra, és mint a bolond, egyszer csak fenyítõ békóba;

²²Haere tonu ia i muri i a ia, ano he kau e haere ana kia patua, he kuware ranei e haere ana ki nga rakau here waewae e whiua ai te he;

²³Mígnem átjárja a nyíl az õ máját. Miképen siet a madár a tõrre, és nem tudja, hogy az az õ élete ellen van.

²³A tu noa te tao ki tona ate puta rawa; rite tonu ia ki te manu e hohoro ana ki te mahanga, te mohio he matenga tera mona.

²⁴Annakokáért most, fiaim, hallgassatok engem, és figyelmezzetek az én számnak beszédeire.

²⁴¶ No reira, e aku tamariki, whakarongo ki ahau, maharatia nga kupu a toku mangai.

²⁵Ne hajoljon annak útaira a te elméd, és ne tévelyegj annak ösvényin.

²⁵Kei peau ke tou ngakau ki ona ara, kei kotiti ke ki ona huarahi.

²⁶Mert sok sebesültet elejtett, és sokan vannak, a kik attól megölettek.

²⁶He tokomaha hoki nga tangata i tu, i hinga i a ia, ae ra, he ope nui rawa tana i patu ai.

²⁷Sírba vívõ út az õ háza, a mely levisz a halálnak hajlékába.

²⁷He huarahi tona whare ki te reinga, e anga ana ki raro ki nga ruma o te mate.