¹Avagy a bölcsesség nem kiált-é, és az értelem nem bocsátja-é ki az õ szavát?

¹¶ He teka ianei kei te karanga te whakaaro nui, e puaki ana ano te reo o te matauranga?

²A magas helyeknek tetein az úton, sok ösvény összetalálkozásánál áll meg.

²I runga i nga wahi tiketike tona turanga, i te ara i te tutakitanga o nga huarahi;

³A kapuk mellett a városnak bemenetelin, az ajtók bemenetelinél zeng.

³Hamama ana ia i te taha o nga kuwaha, i te ngutu o te pa, i te tomokanga atu i nga tatau:

⁴Tinéktek kiáltok, férfiak; és az én szóm az emberek fiaihoz [van!]

⁴Ki a koutou, e nga tangata, taku karanga; ki nga tama ano a te tangata toku reo.

⁵Értsétek meg ti együgyûek az eszességet, és ti balgatagok vegyétek eszetekbe az értelmet.

⁵E nga kuware, kia matau koutou ki te ngarahu tupato; e nga wairangi, kia mohio te ngakau.

⁶Halljátok meg; mert jeles dolgokat szólok és az én számnak felnyitása igazság.

⁶Whakarongo mai, ka korerotia hoki e ahau nga mea pai rawa; ko ta oku ngutu e whakapuaki ai ko nga mea e rite ana.

⁷Mert igazságot mond ki az én ínyem, és útálat az én ajkaimnak a gonoszság.

⁷He pono hoki te korero a toku mangai; he mea whakarihariha ano te kino ki oku ngutu.

⁸Igaz én számnak minden beszéde, semmi sincs ezekben hamis, vagy elfordult dolog.

⁸Kei runga i te tika nga kupu katoa a toku mangai; kahore he whakapeka, he whanoke ranei, i roto.

⁹Mind egyenesek az értelmesnek, és igazak azoknak, kik megnyerték a tudományt.

⁹Ko enei katoa he marama ki te tangata e matau ana, he tika ki te hunga i kitea ai te mohio.

¹⁰Vegyétek az én tanításomat, és nem a pénzt; és a tudományt inkább, mint a választott aranyat.

¹⁰Manakohia mai taku ako, kaua te hiriwa; ko te matauranga, nui atu i te koura pai rawa.

¹¹Mert jobb a bölcseség a drágagyöngyöknél; és semmi gyönyörûségek ehhez egyenlõk nem lehetnek.

¹¹Pai atu hoki te whakaaro nui i nga rupi; e kore hoki nga mea katoa e minaminatia nei e tau hei whakarite mona.

¹²Én bölcsesség lakozom az eszességben, és a megfontolás tudományát megnyerem.

¹²¶ Kua meinga e ahau, e te whakaaro nui, ko te ngarahu pai hei nohoanga moku, e kitea ana e ahau te mohio me te ata whakaaro.

¹³Az Úrnak félelme a gonosznak gyûlölése; a kevélységet és felfuvalkodást és a gonosz útat, és az álnok szájat gyûlölöm.

¹³Ko te wehi ki a Ihowa koia tena ko te kino ki te he: e kino ana ahau ki te whakapehapeha, ki te whakakake, ki te ara he, ki te mangai whanoke.

¹⁴Enyém a tanács és a valóság, én vagyok az eszesség, enyém az erõ.

¹⁴Ko te whakaaro tika, ko te whakaaro nui, naku; ko ahau te matauranga, kei ahau te kaha.

¹⁵Én általam uralkodnak a királyok, és az uralkodók végeznek igazságot.

¹⁵Naku nga kingi i kingi ai, naku nga rangatira i whakatakoto ai i te tika.

¹⁶Én általam viselnek a fejedelmek fejedelemséget, és a nemesek, a földnek minden birái.

¹⁶Naku i whai rangatiratanga ai nga rangatira, nga tangata nunui, ara nga kaiwhakawa katoa o te whenua.

¹⁷Én az engem szeretõket szeretem, és a kik engem szorgalmasan keresnek, megtalálnak.

¹⁷E arohaina ana e ahau te hunga e aroha ana ki ahau; ko te hunga hoki e ata rapu ana i ahau, e kite ratou i ahau.

¹⁸Gazdagság és tisztesség van nálam, megmaradandó jó és igazság.

¹⁸He taonga, he kororia kei ahau; ae ra, he rawa mau tonu, he tika.

¹⁹Jobb az én gyümölcsöm a tiszta aranynál és színaranynál, és az én hasznom a válogatott ezüstnél.

¹⁹Pai atu oku hua i te koura, ae ra, i te koura parakore; ko nga mea e puta ana i ahau, pai atu i te hiriwa kowhiri.

²⁰Az igazságnak útán járok, és az igazság ösvényének közepén.

²⁰Kei nga ara o te tika ahau e haere ana, kei waenganui i nga huarahi o te whakawa:

²¹Hogy az engem szeretõknek valami valóságost adjak örökségül, és erszényeiket megtöltsem.

²¹Kia meinga ai e ahau te hunga e aroha ana ki ahau kia whiwhi ki te rawa, kia whakakiia ai e ahau a ratou takotoranga taonga.

²²Az Úr az õ útának kezdetéül szerzett engem; az õ munkái elõtt régen.

²²¶ I a Ihowa ahau, no te timatanga ra ano o ona ara, no mua atu i ana mahi o nehera.

²³Örök idõktõl fogva felkenettem, kezdettõl, a föld kezdetétõl fogva.

²³Nonamata riro ahau i whakaritea ai, no te timatanga, no mua atu i te whenua.

²⁴Még mikor semmi mélységek nem voltak, születtem vala; még mikor semmi források, vízzel teljesek nem voltak.

²⁴I te mea kahore ano nga rire, kua whanau ahau; i te mea kiano he puna whai wai.

²⁵Minekelõtte a hegyek leülepedtek volna, a halmoknak elõtte születtem.

²⁵No mua atu i te whakaunga o nga maunga, no mua i nga pukepuke toku whanautanga:

²⁶Mikor még nem csinálta vala a földet és a mezõket, és a világ porának kezdetét.

²⁶I te mea kahore ano i hanga noatia e ia te whenua, me nga parae, me te timatanga o te puehu o te ao.

²⁷Mikor készíté az eget, ott valék; mikor felveté a mélységek színén a kerekséget;

²⁷I tana whakaturanga i nga rangi, i reira ano ahau: i tana whakaritenga i te awhi mo te mata o te rire;

²⁸Mikor megerõsíté a felhõket ott fenn, mikor erõsekké lõnek a mélységeknek forrásai;

²⁸I tana whakapumautanga i nga rangi i runga; i te tototanga o nga puna o te rire;

²⁹Mikor felveté a tengernek határit, hogy a vizek át ne hágják az õ parancsolatját, mikor megállapítá e földnek fundamentomait:

²⁹I tana rohenga mai i te moana, kei takahia tana kupu e nga wai; i tana waitohutanga i nga turanga o te whenua;

³⁰Mellette valék mint kézmíves, és gyönyörûsége valék mindennap, játszva õ elõtte minden idõben.

³⁰I reira ahau i tona taha, he tohunga ki nga mahi: he ahuarekatanga ahau nona i ia ra, i ia ra, e koa ana i nga wa katoa i tona aroaro;

³¹Játszva az õ földének kerekségén, és gyönyörûségem[et] [lelve ]az emberek fiaiban.

³¹E koa ana ki tana ao; a ko taku i ahuareka ai ko nga tama a te tangata.

³²És most fiaim, hallgassatok engemet, és boldogok, a kik az én útaimat megtartják.

³²¶ No reira, e aku tamariki, whakarongo mai ki ahau: ka hari hoki te hunga e pupuri ana i oku ara.

³³Hallgassátok a tudományt és legyetek bölcsek, és magatokat el ne vonjátok!

³³Whakarongo mai ki te ako, kia whai whakaaro ai koutou; kaua hoki e paopaongia.

³⁴Boldog ember, a ki hallgat engem, az én ajtóm elõtt virrasztván minden nap, az én ajtóim félfáit õrizvén.

³⁴Ka hari te tangata e whakarongo ana ki ahau, e tatari ana i oku tatau i tenei ra, i tenei ra, e whanga ana i nga pou o oku kuwaha.

³⁵Mert a ki megnyer engem, nyert életet, és szerzett az Úrtól jóakaratot.

³⁵Ko te tangata hoki e kite ana i ahau, e kite ana i te ora, ka whiwhi ano ia ki ta Ihowa manako mai.

³⁶De a ki vétkezik ellenem, erõszakot cselekszik az õ lelkén; minden, valaki engem gyûlöl, szereti a halált!

³⁶Ko te tangata ia e hara ana ki ahau, he mahi nanakia tana ki tona wairua ake; ko te hunga katoa e kino ana ki ahau, e aroha ana ki te mate.