¹Bölcseség megépítette az õ házát, annak hét oszlopát kivágván.

¹¶ Kua oti i te whakaaro nui tetahi whare mona te hanga, e whitu nga pou kua oti te tarai e ia:

²Megölte vágnivalóit, kitöltötte borát, asztalát is elkészítette.

²Kua oti ana kararehe te patu e ia; whakananu rawa tana waina; kua oti ano tana tepu te whakapai.

³Elbocsátá az õ leányit, hivogat a város magas helyeinek tetein.

³Kua unga e ia ana kotiro, e karanga ana ia i runga i nga wahi tiketike rawa o te pa.

⁴Ki tudatlan? térjen ide; az értelem nélkül valónak [ezt] mondja:

⁴Ki te mea he kuware tetahi, me peka mai ia ki konei: ko te tangata maharakore, ko tana kupu tenei ki a ia,

⁵Jõjjetek, éljetek az én étkemmel, és igyatok a borból, melyet töltöttem.

⁵Haere mai, kainga taku taro, inumia hoki te waina kua oti nei te whakananu e ahau.

⁶Hagyjátok el a bolondokat, hogy éljetek, járjatok az eszességnek útán.

⁶Kati ra, e te hunga kuware, kia ora ai koutou; haere hoki i te ara o te matauranga.

⁷A ki tanítja a csúfolót, nyer magának szidalmat: és a ki feddi a latrot, szégyenére lesz.

⁷Ko ia e papaki ana i te tangata whakahihi, ka whakama; a ko ia e riri ana i te tangata kino, ka piri mai he he ki a ia.

⁸Ne fedd meg a csúfolót, hogy ne gyûlöljön téged; fedd meg a bölcset, és szeret téged.

⁸Kaua e riria te tangata whakahi, kei kino ia ki a koe: riria ko te tangata whakaaro nui, a ka aroha ia ki a koe.

⁹Adj a bölcsnek, és még bölcsebb lesz; tanítsd az igazat, és öregbíti a tanulságot.

⁹Hoatu te mohio ki te tangata whakaaro nui, a ka neke ake ona whakaaro; whakaakona te tangata tika, a ka nui ake tona mohio.

¹⁰A bölcseségnek kezdete az Úrnak félelme; és a Szentnek ismerete az eszesség.

¹⁰Ko te timatanga o te whakaaro nui ko te wehi ki a Ihowa; ko te matauranga, ko te mohio ki te Mea Tapu.

¹¹Mert én általam sokasulnak meg a te napjaid, és meghosszabbítják néked életednek esztendeit.

¹¹Maku hoki ka maha ai ou ra, maku ka neke ake ai nga tau e ora ai koe.

¹²Ha bölcs vagy, bölcs vagy te magadnak; ha pedig csúfoló vagy, magad vallod kárát.

¹²Ki te nui ou whakaaro, mou ano ou whakaaro nui; ki te whakahi koe, mau anake tau pikaunga.

¹³Balgaság asszony fecsegõ, bolond és semmit nem tud.

¹³¶ Ko te wahine wairangi, he mangai nui ia; he kuware ia, kahore ona mohio ki te aha, ki te aha.

¹⁴És leült az õ házának ajtajába, székre a városnak magas helyein,

¹⁴Noho ana ia i te kuwaha o tona whare i runga i te nohoanga i nga wahi tiketike o te pa;

¹⁵Hogy hívja az útonjárókat, a kik egyenesen mennek útjokon.

¹⁵Kia karanga atu ai ia ki nga tangata e haere ana i te ara, e maro tonu ana o ratou huarahi,

¹⁶Ki együgyû? térjen ide, és valaki esztelen, annak [ezt] mondja:

¹⁶Ko te kuware, peka mai ki konei; tena ko te tangata whakaarokore, ko tana kupu tenei ki a ia,

¹⁷A lopott víz édes, és a titkon való étel gyönyörûséges!

¹⁷He reka te wai tahae, a he ahuareka te taro kai huna.

¹⁸És az nem tudja, hogy ott élet nélkül valók vannak; és a pokol mélyébe esnek az õ hivatalosai!

¹⁸Te mohio ia kei reira nga tupapaku; kei te reinga riro ana i karanga ai.