¹Akkor felele a sukhi Bildád, és monda:

¹Bildad către Şuah a luat cuvîntul şi a zis:

²Meddig szólasz még efféléket, és lesz a te szádnak beszéde sebes szél?

²,,Pînă cînd vrei să vorbeşti astfel, şi pînă cînd vor fi cuvintele gurii tale ca un vînt puternic?

³Elforgatja-é Isten az ítéletet, avagy a Mindenható elforgatja-é az igazságot?

³Oare va răsturna Dumnezeu dreptul? Sau va răsturna Cel Atotputernic dreptatea?

⁴Ha a te fiaid vétkeztek ellene, úgy az õ gonoszságuk miatt vetette el õket.

⁴Dacă fiii tăi au păcătuit împotriva Lui, i -a dat pe mîna păcatului.

⁵De ha te az Istent buzgón keresed, és a Mindenhatóhoz [bocsánatért] könyörögsz;

⁵Dar tu, dacă alergi la Dumnezeu, dacă rogi pe Cel Atot puternic,

⁶Ha tiszta és becsületes vagy, akkor legott felserken éretted, és békességessé teszi a te igazságodnak hajlékát.

⁶dacă eşti curat şi fără prihană, atunci negreşit, El va veghea asupra ta, şi va da înapoi fericirea locuinţei tale nevinovate.

⁷És ha elõbbi állapotod szegényes volt, ez utáni állapotod boldog lesz nagyon.

⁷Vechea ta propăşire va fi mică faţă de cea de mai tîrziu. Învăţăminte din păţania celor dinainte.

⁸Mert kérdezd meg csak az azelõtti nemzedéket, és készülj csak fel az õ atyáikról való tudakozódásra!

⁸Întreabă pe cei din neamurile trecute, şi ia aminte la păţania părinţilor lor. -

⁹Mert mi csak tegnapiak vagyunk és semmit nem tudunk, mert a mi napjaink csak árnyék e földön.

⁹Căci noi sîntem de ieri, şi nu ştim nimic, zilele noastre pe pămînt nu sînt decît o umbră. -

¹⁰Nem tanítanak-é meg azok téged? Nem mondják-é meg néked, és nem beszélik-é meg szívök szerint néked?!

¹⁰Ei te vor învăţa, îţi vor vorbi, şi vor scoate din inima lor aceste cuvinte:

¹¹Felnövekedik-é a káka mocsár nélkül, felnyúlik-é a sás víz nélkül?

¹¹,Creşte papura fără baltă? Creşte trestia fără umezeală?

¹²Még gyenge korában, ha fel nem szakasztják is, minden fûnél elébb elszárad.

¹²Fiind încă verde şi fără să se taie, ea se usucă mai repede decît toate ierburile.

¹³Ilyenek az ösvényeik mindazoknak, a kik Istenrõl elfeledkeznek, és a képmutatónak reménysége [is ]elvész.

¹³Aşa se întîmplă tuturor celor ce uită pe Dumnezeu, şi nădejdea celui nelegiuit va peri.

¹⁴Mivel szétfoszol bizakodása, és bizodalma olyan lesz, mint a pókháló.

¹⁴Încrederea lui este zdrobită, şi sprijinul lui este o pînză de păianjen.

¹⁵Házára támaszkodik, és nem áll meg; kapaszkodik belé, és nem marad meg.

¹⁵Se bizuie pe casa lui, dar nu este tare; se prinde de ea, dar nu ţine.

¹⁶Bõ nedvességû ez a napfényen [is,] és ágazata túlnõ a kertjén.

¹⁶Cum dă soarele, înverzeşte, îşi întinde ramurile peste grădina sa,

¹⁷Gyökerei átfonódnak a kõhalmon; átfúródnak a szikla-rétegen.

¹⁷îşi împleteşte rădăcinile printre pietre, pătrunde pînă în ziduri.

¹⁸Ámha kiirtják helyérõl, megtagadja ez õt: Nem láttalak!

¹⁸Dar dacă -l smulgi din locul în care stă, locul acesta se leapădă de el şi zice: ,Nu ştiu să te fi cunoscut vreodată!`

¹⁹Ímé ez az õ pályájának öröme! És más hajt ki a porból.

¹⁹Iată, aşa sînt desfătările pe cari i le aduc căile vieţii lui; apoi din acelaş pămînt răsar alţii după el.

²⁰Ímé az Isten nem veti meg az ártatlant, de a gonoszoknak sem ád elõmenetelt.

²⁰Nu, Dumnezeu nu leapădă pe omul fără prihană, şi nu ocroteşte pe cei răi.

²¹Még betölti szádat nevetéssel, és ajakidat vigassággal.

²¹Ba încă, El îţi umple gura cu strigăte de bucurie, şi buzele cu cîntări de veselie.

²²Gyûlölõid szégyenbe öltöznek, és a gonoszok sátora megsemmisül.

²²Vrăjmaşii tăi vor fi acoperiţi de ruşine, iar cortul celor răi va pieri.```