¹A bölcs asszony építi a maga házát; a bolond pedig önkezével rontja el azt.

¹Femeia înţeleaptă îşi zideşte casa, iar femeia nebună o dărîmă cu înseşi mînile ei. -

²A ki igazán jár, féli az Urat; a ki pedig elfordult az õ útaiban, megútálja õt.

²Cine umblă cu neprihănire, se teme de Domnul, dar cine apucă pe căi strîmbe, Îl nesocoteşte. -

³A bolondnak szájában van kevélységnek pálczája; a bölcseknek pedig beszéde megtartja õket.

³În gura nebunului este o nuia pentru mîndria lui, dar pe înţelepţi îi păzesc buzele lor. -

⁴Mikor nincsenek ökrök: tiszta a jászol; a gabonának bõsége pedig az ökörnek erejétõl van.

⁴Unde nu sînt boi, ieslea rămîne goală, dar puterea boilor aduce belşug de roduri. -

⁵A hûséges tanú nem hazud; a hamis tanú pedig hazugságot bocsát szájából.

⁵Un martor credincios nu minte, dar un martor mincinos spune minciuni.

⁶A csúfoló keresi a bölcseséget, és nincs; a tudomány pedig az eszesnek könnyû.

⁶Batjocoritorul caută înţelepciunea şi n'o găseşte, dar pentru omul priceput ştiinţa este lucru uşor. -

⁷Menj el a bolond férfiú elõl; és nem ismerted meg a tudománynak beszédét.

⁷Depărtează-te de nebun, căci nu pe buzele lui vei găsi ştiinţa. -

⁸Az eszesnek bölcsesége az õ útának megértése; a bolondoknak pedig bolondsága csalás.

⁸Înţelepciunea omului chibzuit îl face să vadă pe ce cale să meargă, dar nebunia celor nesocotiţi îi înşală pe ei înşişi. -

⁹A bolondokat megcsúfolja a bûnért való áldozat; az igazak között pedig jóakarat van.

⁹Cei nesocotiţi glumesc cu păcatul, dar între cei fără prihană este bunăvoinţă. -

¹⁰A szív tudja az õ lelke keserûségét; és az õ örömében az idegen nem részes.

¹⁰Inima îşi cunoaşte necazurile, şi nici un străin nu se poate amesteca în bucuria ei. -

¹¹Az istenteleneknek háza elvész; de az igazaknak sátora megvirágzik.

¹¹Casa celor răi va fi nimicită, dar cortul celor fără prihană va înflori. -

¹²Van olyan út, [mely] helyesnek látszik az ember elõtt, és vége a halálra menõ út.

¹²Multe căi pot părea bune omului, dar la urmă se văd că duc la moarte. -

¹³Nevetés közben is fáj a szív; és végre az öröm fordul szomorúságra.

¹³De multe ori chiar în mijlocul rîsului inima poate fi mîhnită, şi bucuria poate sfîrşi prin necaz. -

¹⁴Az õ útaiból elégszik meg az elfordult elméjû; önmagából pedig a jó férfiú.

¹⁴Cel cu inima rătăcită se satură de căile lui, şi omul de bine se satură şi el de ce este în el. -

¹⁵Az együgyû hisz minden dolognak; az eszes pedig a maga járására vigyáz.

¹⁵Omul lesne crezător crede orice vorbă, dar omul chibzuit ia seama bine cum merge. -

¹⁶A bölcs félvén, eltávozik a gonosztól; a bolond pedig dühöngõ és elbizakodott.

¹⁶Înţeleptul se teme şi se abate dela rău, dar nesocotitul este îngîmfat şi fără frică. -

¹⁷A hirtelen haragú bolondságot cselekszik, és a cselszövõ férfi gyûlölséges lesz.

¹⁷Cine este iute la mînie face prostii, şi omul plin de răutate se face urît. -

¹⁸Bírják az esztelenek a bolondságot örökség szerint; az eszesek pedig fonják a tudománynak koszorúját.

¹⁸Cei proşti au parte de nebunie, dar oamenii chibzuiţi sînt încununaţi cu ştiinţă. -

¹⁹Meghajtják magokat a gonoszok a jók elõtt, és a hamisak az igaznak kapujánál.

¹⁹Cei răi se pleacă înaintea celor buni, şi cei nelegiuiţi înaintea porţilor celui neprihănit. -

²⁰Még az õ felebarátjánál is útálatos a szegény; a gazdagnak pedig sok a barátja.

²⁰Săracul este urît chiar şi de prietenul său, dar bogatul are foarte mulţi prieteni. -

²¹A ki megútálja az õ felebarátját, vétkezik; a ki pedig a szegényekkel kegyelmességet cselekszik, boldog az!

²¹Cine dispreţuieşte pe aproapele său face un păcat, dar ferice de cine are milă de cei nenorociţi. -

²²Nemde tévelyegnek, a kik gonoszt szereznek? kegyelmesség pedig és igazság a jó szerzõknek.

²²În adevăr ceice gîndesc răul se rătăcesc. dar ceice gîndesc binele lucrează cu bunătate şi credincioşie.

²³Minden munkából nyereség lesz; de az ajkaknak beszédébõl csak szûkölködés.

²³Oriunde se munceşte este şi cîştig, dar oriunde numai se vorbeşte, este lipsă. -

²⁴A bölcseknek ékességök az õ gazdagságuk; a tudatlanok bolondsága [pedig csak] bolondság.

²⁴Bogăţia este o cunună pentru cei înţelepţi, dar cei nesocotiţi n'au altceva decît nebunie. -

²⁵Lelkeket szabadít meg az igaz bizonyság; hazugságokat szól pedig az álnok.

²⁵Martorul care spune adevărul scapă suflete, dar cel înşelător spune minciuni. -

²⁶Az Úrnak félelmében erõs a bizodalom, és az õ fiainak lesz menedéke.

²⁶Cine se teme de Domnul are un sprijin tare în El, şi copiii lui au un loc de adăpost la El. -

²⁷Az Úrnak félelme az életnek kútfeje, a halál tõrének eltávoztatására.

²⁷Frica de Domnul este un izvor de viaţă, ea ne fereşte de cursele morţii. -

²⁸A nép sokasága a király dicsõsége; a nép elfogyása pedig az uralkodó romlása.

²⁸Mulţimea poporului este slava împăratului, lipsa poporului este pieirea voivodului. -

²⁹A haragra késedelmes bõvelkedik értelemmel; a ki pedig elméjében hirtelenkedõ, bolondságot szerez az.

²⁹Cine este încet la mînie are multă pricepere, dar cine se aprinde iute, face multe prostii. -

³⁰A szelíd szív a testnek élete; az irígység pedig a csontoknak rothadása.

³⁰O inimă liniştită este viaţa trupului, dar prizma este putrezirea oaselor. -

³¹A ki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak teremtõjét; az pedig tiszteli, a ki könyörül a szûkölködõn.

³¹Cine asupreşte pe sărac, batjocoreşte pe Ziditorul său, dar cine are milă de cel lipsit, cinsteşte pe Ziditorul său. -

³²Az õ nyavalyájába ejti magát az istentelen; az igaznak pedig halála idején is reménysége van.

³²Cel rău este doborît de răutatea lui, dar cel neprihănit chiar şi la moarte trage nădejde. -

³³Az eszesnek elméjében nyugszik a bölcseség; a mi pedig a tudatlanokban [van,] magát [hamar] megismerheti.

³³Înţelepciunea se odihneşte într'o inimă pricepută, dar în mijlocul celor nesocotiţi ea se dă de gol. -

³⁴Az igazság felmagasztalja a nemzetet; a bûn pedig gyalázatára van a népeknek.

³⁴Neprihănirea înalţă pe un popor, dar păcatul este ruşinea popoarelor. -

³⁵A királynak jóakaratja van az eszes szolgához; haragja pedig a megszégyenítõhöz.

³⁵Un împărat are plăcere de un slujitor chibzuit, dar pe cel de ocară, îl atinge mînia lui.