Hungarian: Karolij

Romanian: Cornilescu

Proverbs

15

1Az engedelmes felelet elfordítja a harag felgerjedését; a megbántó beszéd pedig támaszt haragot.
1Un răspuns blînd potoleşte mînia, dar o vorbă aspră aţîţă mînia.
2A bölcsek nyelve beszél jó tudományt: a tudatlanoknak száján pedig bolondság buzog ki.
2Limba înţelepţilor dă ştiinţă plăcută, dar gura nesocotiţilor împroaşcă nebunie. -
3Minden helyeken [vannak] az Úrnak szemei, nézvén a jókat és gonoszokat.
3Ochii Domnului sînt în orice loc, ei văd pe cei răi şi pe cei buni. -
4A nyelv szelídsége életnek fája; az abban való hamisság pedig a léleknek gyötrelme.
4Limba dulce este un pom de viaţă, dar limba stricată zdrobeşte sufletul. -
5A bolond megútálja az õ atyjának tanítását; a ki pedig megbecsüli a dorgálást, igen eszes.
5Nesocotitul dispreţuieşte învăţătura tatălui său, dar cine ia seama la mustrare ajunge înţelept. -
6Az igaznak házában nagy kincs van; az istentelennek jövedelmében pedig háborúság.
6În casa celui neprihănit este mare belşug, dar în cîştigurile celui rău este turburare. -
7A bölcseknek ajkaik hintegetnek tudományt; a bolondoknak pedig elméje nem helyes.
7Buzele înţelepţilor samănă ştiinţa, dar inima celor nesocotiţi este stricată. -
8Az istentelenek áldozatja gyûlölséges az Úrnak; az igazak könyörgése pedig kedves néki.
8Jertfa celor răi este o scîrbă înaintea Domnului, dar rugăciunea celor fără prihană Îi este plăcută. -
9Utálat az Úrnál az istentelennek úta; azt pedig, a ki követi az igazságot, szereti.
9Calea celui rău este urîtă Domnului, dar El iubeşte pe cel ce umblă după neprihănire. -
10Gonosz dorgálás [jõ] arra, a ki útját elhagyja; a ki gyûlöli a fenyítéket, meghal.
10Cine părăseşte cărarea este aspru pedepsit, şi cine urăşte mustrarea va muri. -
11A sír és a pokol az Úr elõtt vannak; mennyivel inkább az emberek szíve.
11Locuinţa morţilor şi Adîncul sînt cunoscute Domnului, cu cît mai mult inimile oamenilor! -
12Nem szereti a csúfoló a feddést, [és] a bölcsekhez nem megy.
12Batjocoritorului nu -i place să fie mustrat, de aceea nu se duce la cei înţelepţi. -
13A vidám elme megvidámítja az orczát; de a szívnek bánatja miatt a lélek megszomorodik.
13O inimă veselă înseninează faţa; dar cînd inima este tristă, duhul este mîhnit. -
14Az eszesnek elméje keresi a tudományt; a tudatlanok szája pedig legel bolondságot.
14Inima celor pricepuţi caută ştiinţa, dar gura nesocotiţilor găseşte plăcere în nebunie. -
15Minden napjai a szegénynek nyomorúságosak; a vidám elméjûnek pedig szüntelen lakodalma [van.]
15Toate zilele celui nenorocit sînt rele, dar cel cu inima mulţămită are un ospăţ necurmat. -
16Jobb a kevés az Úrnak félelmével, mint a temérdek kincs, a hol háborúság van.
16Mai bine puţin, cu frică de Domnul, de cît o mare bogăţie, cu turburare! -
17Jobb a paréjnak étele, a hol szeretet van, mint a hízlalt ökör, a hol van gyûlölség.
17Mai bine un prînz de verdeţuri, şi dragoste, de cît un bou îngrăşat, şi ură. -
18A haragos férfiú szerez háborúságot; a hosszútûrõ pedig lecsendesíti a háborgást.
18Un om iute la mînie stîrneşte certuri, dar cine este încet la mînie potoleşte neînţelegerile. -
19A restnek útja olyan, mint a tövises sövény; az igazaknak pedig útja megegyengetett.
19Drumul leneşului este ca un hăţiş de spini, dar cărarea celor fără prihană este netezită. -
20A bölcs fiú örvendezteti az atyját; a bolond ember pedig megútálja az anyját.
20Un fiu înţelept este bucuria tatălui său, dar un om nesocotit dispreţuieşte pe mamă-sa. -
21A bolondság öröme az esztelennek; de az értelmes férfiú igazán jár.
21Nebunia este o bucurie pentru cel fără minte, dar un om priceput merge pe drumul cel drept. -
22Hiábavalók lesznek a gondolatok, mikor nincs tanács; de a tanácsosok sokaságában elõmennek.
22Planurile nu izbutesc, cînd lipseşte o adunare care să chibzuiască, dar izbutesc cînd sînt mulţi sfetnici. -
23Öröme van az embernek szája feleletében; és az idejében [mondott] beszéd, oh mely igen jó!
23Omul are bucurie să dea un răspuns cu gura lui, şi ce bună este o vorbă spusă la vreme potrivită! -
24Az életnek úta felfelé van az értelmes ember számára, hogy eltávozzék a pokoltól, mely aláfelé van.
24Pentru cel înţelept cărarea vieţii duce în sus, ca să -l abată de la locuinţa morţilor, care este jos. -
25A kevélyeknek házát kiszakgatja az Úr; megerõsíti pedig az özvegynek határát.
25Domnul surpă casa celor mîndri, dar întăreşte hotarele văduvei. -
26Útálatosak az Úrnak a gonosz gondolatok; de kedvesek a tiszta beszédek.
26Gîndurile rele sînt urîte Domnului, dar cuvintele prietenoase sînt curate înaintea Lui. -
27Megháborítja az õ házát, a ki követi a telhetetlenséget; a ki pedig gyûlöli az ajándékokat, él az.
27Cel lacom de cîştig îşi turbură casa, dar cel ce urăşte mita va trăi. -
28Az igaznak elméje meggondolja, mit szóljon; az istenteleneknek pedig szája ontja a gonoszt.
28Inima celui neprihănit se gîndeşte ce să răspundă, dar gura celor răi împroaşcă răutăţi. -
29Messze [van] az Úr az istentelenektõl; az igazaknak pedig könyörgését meghallgatja.
29Domnul Se depărtează de cei răi, dar ascultă rugăciunea celor neprihăniţi. -
30A szemek világa megvidámítja a szívet; a jó hír megerõsíti a csontokat.
30O privire prietenoasă înveseleşte inima, o veste bună întăreşte oasele. -
31A mely fül hallgatja az életnek dorgálását, a bölcsek között lakik.
31Urechea care ia aminte la învăţăturile cari duc la viaţă, locuieşte în mijlocul înţelepţilor. -
32A ki elvonja magát az erkölcsi tanítástól, megútálja az õ lelkét; a ki pedig hallgatja a feddést, értelmet szerez.
32Cel ce leapădă certarea îşi dispreţuieşte sufletul, dar cel ce ascultă mustrarea capătă pricepere. -
33Az Úrnak félelme a bölcseségnek tudománya, és a tisztességnek elõtte jár az alázatosság.
33Frica de Domnul este şcoala înţelepciunii, şi smerenia merge înaintea slavei. -