1Dicsérjétek az Urat! Dicsérd én lelkem az Urat!
1Lăudaţi pe Domnul! Laudă, suflete, pe Domnul!
2Dicsérem az Urat, a míg élek; éneklek az én Istenemnek, a míg vagyok.
2Voi lăuda pe Domnul cît voi trăi, voi lăuda pe Dumnezeul meu cît voi fi.
3Ne bízzatok a fejedelmekben, emberek fiában, a ki meg nem menthet!
3Nu vă încredeţi în cei mari, în fiii oamenilor, în cari nu este ajutor.
4Kimegyen a lelke; visszatér földébe, [és] aznapon elvesznek az õ tervei.
4Suflarea lor trece, se întorc în pămînt, şi în aceeaş zi le pier şi planurile lor.
5Boldog, a kinek segítsége a Jákób Istene, és reménysége van az Úrban, az õ Istenében;
5Ferice de cine are ca ajutor pe Dumnezeul lui Iacov, ferice de cine-şi pune nădejdea în Domnul, Dumnezeul său!
6A ki teremtette az eget és földet, a tengert és mindent, a mi bennök van. A ki megtartja a hûségét örökké;
6El a făcut cerurile şi pămîntul, marea şi tot ce este în ea. El ţine credincioşia în veci.
7Igazságot szolgáltat az elnyomottaknak, eledelt ád az éhezõknek. Az Úr megszabadítja az elfogottakat.
7El face dreptate celor asupriţi; dă pîne celor flămînzi: Domnul izbăveşte pe prinşii de război;
8Az Úr megnyitja a vakok szemeit, az Úr felegyenesíti a meggörnyedteket; szereti az Úr az igazakat.
8Domnul deschide ochii orbilor; Domnul îndreaptă pe cei încovoiaţi; Domnul iubeşte pe cei neprihăniţi.
9Megoltalmazza az Úr a jövevényeket; árvát és özvegyet megtart, és a gonoszok útját elfordítja.
9Domnul ocroteşte pe cei străini, sprijineşte pe orfan şi pe văduvă, dar răstoarnă calea celor răi.
10Uralkodni fog az Úr örökké, a te Istened, oh Sion, nemzedékrõl nemzedékre! Dicsérjétek az Urat!
10Domnul împărăţeşte în veci; Dumnezeul tău, Sioane, rămîne din veac în veac! Lăudaţi pe Domnul!