Hungarian: Karolij

Romanian: Cornilescu

Psalms

50

1Asáf zsoltára.
1(Un psalm al lui Asaf.) Dumnezeu, da, Dumnezeu, Domnul, vorbeşte, şi cheamă pămîntul, dela răsăritul soarelui pînă la asfinţitul lui.
2A Sionról, a melynek szépsége tökéletes, fényeskedik Isten.
2Din Sion, care este întruparea frumuseţei desăvîrşite, de acolo străluceşte Dumnezeu.
3Eljön a mi Istenünk és nem hallgat; emésztõ tûz van elõtte, s körülte erõs forgószél.
3Dumnezeul nostru vine şi nu tace. Înaintea Lui merge un foc mistuitor, şi împrejurul Lui o furtună puternică.
4Hívja az egeket onnan felül, és a földet, hogy megítélje népét:
4El strigă spre ceruri sus, şi spre pămînt, ca să judece pe poporul Său:
5Gyûjtsétek elém kegyeseimet, a kik áldozattal erõsítik szövetségemet!
5,,Strîngeţi-Mi pe credincioşii Mei, care au făcut legămînt cu Mine prin jertfă!`` -
6És az egek kijelentik az õ igazságát, mert az Isten biró. Szela.
6Atunci cerurile vor vesti dreptatea Lui, căci Dumnezeu este cel ce judecă. -
7Hallgass én népem, hadd szóljak! Te Izráel, hadd tegyek bizonyságot rólad; Isten vagyok én, a te Istened.
7Ascultă, poporul Meu, şi voi vorbi; ascultă, Israele, şi te voi înştiinţa. Eu sînt Dumnezeu, Dumnezeul tău.
8Nem feddlek én téged áldozataidért, és hogy égõáldozataid szüntelen elõttem vannak.
8Nu pentru jertfele tale te mustru: căci arderile tale de tot sînt necurmat înaintea Mea.
9[De] nem fogadhatok el tulkot a te házadból, vagy bakokat a te aklaidból;
9Nu voi lua tauri din casa ta, nici ţapi din staulele tale.
10Mert enyém az erdõnek minden vadja, a barmok az ezernyi hegyeken.
10Căci ale Mele sînt toate dobitoacele pădurilor, toate fiarele munţilor cu miile lor.
11Ismerem a hegyeknek minden szárnyasát, és a mezõ állatai [tudva vannak] nálam.
11Eu cunosc toate păsările de pe munţi, şi tot ce se mişcă pe cîmp este al Meu.
12Ha megéhezném, nem mondanám meg néked, mert enyém e világ és ennek mindene.
12Dacă Mi-ar fi foame, nu ţi-aş spune ţie, căci a mea este lumea şi tot ce cuprinde ea.
13Avagy eszem-é én a bikák húsát, és a bakoknak vérét iszom-é?
13Oare mănînc Eu carnea taurilor? Oare beau Eu sîngele ţapilor?
14Hálával áldozzál az Istennek, és teljesítsd a felségesnek fogadásidat!
14Adu ca jertfă lui Dumnezeu mulţămiri, şi împlineşte-ţi juruinţele făcute Celui Prea Înalt.
15És hívj segítségül engem a nyomorúság idején, én megszabadítlak téged és te dicsõítesz engem.
15Cheamă-Mă în ziua necazului, şi Eu te voi izbăvi, iar tu Mă vei proslăvi!
16A gonosznak pedig ezt mondja Isten: Miért beszélsz te rendeléseimrõl, és veszed szádra az én szövetségemet?
16Dumnezeu zice însă celui rău: ,,Ce tot înşiri tu legile Mele, şi ai în gură legămîntul Meu,
17Hiszen te gyûlölöd a fenyítést, és hátad mögé veted rendelésimet!
17cînd tu urăşti mustrările, şi arunci cuvintele Mele înapoia ta?
18Ha lopót látsz, mellé adod magad, és ha paráznákat, társalkodol velök.
18Dacă vezi un hoţ, te uneşti cu el, şi te însoţeşti cu preacurvarii.
19A szádat gonoszságra tátod, és a nyelved csalárdságot szõ.
19Dai drumul gurii la rău, şi limba ta urzeşte vicleşuguri.
20Leülsz és felebarátodra beszélsz, anyád fiát is megszidalmazod.
20Stai şi vorbeşti împotriva fratelui tău, cleveteşti pe fiul mamei tale.
21Ezeket teszed és én hallgassak? Azt gondolod, olyan vagyok, mint te? Megfeddelek téged, és elédbe sorozom [azokat.]
21Iată ce ai făcut, şi Eu am tăcut. Ţi-ai închipuit că Eu sînt ca tine. Dar te voi mustra, şi îţi voi pune totul supt ochi!
22Értsétek meg ezt, ti Istent felejtõk, hogy el ne ragadjalak menthetetlenül:
22Luaţi seama dar, voi cari uitaţi pe Dumnezeu, ca nu cumva să vă sfăşii, şi să nu fie nimeni să vă scape.
23A ki hálával áldozik, az dicsõít engem, és a ki az útra vigyáz, annak mutatom meg Istennek szabadítását.
23Cine aduce mulţămiri, ca jertfă, acela Mă proslăveşte, şi celui ce veghează asupra căii lui, aceluia îi voi arăta mîntuirea lui Dumnezeu.