¹Majd felele az Úr Jóbnak a forgószélbõl és monda:

¹Och HERREN svarade Job ur stormvinden och sade:

²Ki az, a ki elhomályosítja az örök rendet tudatlan beszéddel?

²Vem är du som stämplar vishet såsom mörker, i det att du talar så utan insikt?

³Nosza övezd fel, mint férfiú derekadat, én majd kérdezlek, te meg taníts engem!

³Omgjorda nu såsom ej man dina länder; jag vill fråga dig, och du må giva mig besked.

⁴Hol voltál, mikor a földnek alapot vetettem? Mondd meg, ha tudsz valami okosat!

⁴Var var du, när jag lade jordens grund? Säg det, om du har ett så stort förstånd.

⁵Ki határozta meg mértékeit, ugyan tudod-é; avagy ki húzta el felette a mérõ zsinórt?

⁵Vem har fastställt hennes mått -- du vet ju det? Och vem spände sitt mätsnöre ut över henne?

⁶Mire bocsátották le oszlopait, avagy ki vetette fel szegeletkövét;

⁶Var fingo hennes pelare sina fästen, och vem var det som lade hennes hörnsten,

⁷Mikor együtt örvendezének a hajnalcsillagok, és Istennek minden fiai vigadozának?

⁷medan morgonstjärnorna tillsammans jublade och alla Guds söner höjde glädjerop?

⁸És [kicsoda] zárta el ajtókkal a tengert, a mikor elõtünt, az anyaméhbõl kijött;

⁸Och vem satte dörrar för havet, när det föddes och kom ut ur moderlivet,

⁹Mikor ruházatává a felhõt tevém, takarójául pedig a sürû homályt?

⁹när jag gav det moln till beklädnad och lät töcken bliva dess linda,

¹⁰Mikor reávontam törvényemet, zárat és ajtókat veték eléje:

¹⁰när jag åt det utstakade min gräns och satte bom och dörrar därför,

¹¹És azt mondám: Eddig jõjj és ne tovább; ez itt ellene áll kevély habjaidnak!

¹¹och sade: »Härintill skall du komma, men ej vidare, här skola dina stolta böljor lägga sig»?

¹²Parancsoltál-é a reggelnek, a mióta megvagy? Kimutattad-é a hajnalnak a helyét?

¹²Har du i din tid bjudit dagen att gry eller anvisat åt morgonrodnaden dess plats,

¹³Hogy belefogózzék a földnek széleibe, és lerázassanak a gonoszok róla.

¹³där den skulle fatta jorden i dess flikar, så att de ogudaktiga skakades bort därifrån?

¹⁴Hogy átváltozzék mint a megpecsételt agyag, és elõálljon, mint egy ruhában.

¹⁴Då ändrar den form såsom leran under signetet, och tingen stå fram såsom klädda i skrud;

¹⁵Hogy a gonoszoktól elvétessék világosságuk, és a fölemelt kar összetöressék?

¹⁵då berövas de ogudaktiga sitt ljus, och den arm som lyftes för högt brytes sönder.

¹⁶Eljutottál-é a tenger forrásáig, bejártad-é a mélységnek fenekét?

¹⁶Har du stigit ned till havets källor och vandrat omkring på djupets botten?

¹⁷Megnyíltak-é néked a halálnak kapui; a halál árnyékának kapuit láttad-é?

¹⁷Hava dödens portar avslöjat sig för dig, ja, såg du dödsskuggans portar?

¹⁸Áttekintetted-é a föld szélességét, mondd meg, ha mindezt jól tudod?

¹⁸Har du överskådat jordens vidder? Om du känner allt detta, så låt höra.

¹⁹Melyik út [visz] oda, hol a világosság lakik, és a sötétségnek hol van a helye?

¹⁹Vet du vägen dit varest ljuset bor, eller platsen där mörkret har sin boning,

²⁰Hogy visszavinnéd azt az õ határába, és hogy megismernéd lakása útjait.

²⁰så att du kan hämta dem ut till deras gräns och finna stigarna som leda till deras hus?

²¹Tudod te ezt, hiszen már akkor megszülettél; napjaidnak száma nagy!

²¹Visst kan du det, ty så tidigt blev du ju född, så stort är ju dina dagars antal!

²²Eljutottál-é a hónak tárházához; vagy a jégesõnek tárházát láttad-é?

²²Har du varit framme vid snöns förrådshus? Och haglets förrådshus, du såg väl dem

²³A mit fentartottam a szükség idejére, a harcz és háború napjára?

²³-- de förråd som jag har sparat till hemsökelsens tid, till stridens och drabbningens dag?

²⁴Melyik út [visz oda], a hol szétoszlik a világosság, és szétterjed a keleti szél a földön?

²⁴Vet du vägen dit varest ljuset delar sig, dit där stormen sprider sig ut över jorden?

²⁵Ki hasított nyílást a záporesõnek, és a mennydörgõ villámnak útat?

²⁵Vem har åt regnflödet öppnat en ränna och banat en väg för tordönets stråle,

²⁶Hogy aláessék az ember nélkül való földre, a pusztaságra, holott senki sincsen;

²⁶till att sända regn över länder där ingen bor, över öknar, där ingen människa finnes,

²⁷Hogy megitasson pusztát, sivatagot, és hogy sarjaszszon zsenge pázsitot?

²⁷till att mätta ödsliga ödemarker och giva växt åt gräsets brodd?

²⁸Van-é atyja az esõnek, és ki szülte a harmat cseppjeit?

²⁸Säg om regnet har någon fader, och vem han är, som födde daggens droppar?

²⁹Kinek méhébõl jött elõ a jég, és az ég daráját kicsoda szülte?

²⁹Ur vilken moders liv är det isen gick fram, och vem är hon som födde himmelens rimfrost?

³⁰[Miként] rejtõznek el a vizek mintegy kõ [alá,] és [mint] zárul be a mély vizek színe?

³⁰Se, vattnet tätnar och bliver likt sten, så ytan sluter sig samman över djupet.

³¹Összekötheted-é a fiastyúk szálait; a kaszáscsillag köteleit megoldhatod-é?

³¹Knyter du tillhopa Sjustjärnornas knippe? Och förmår du att lossa Orions band?

³²A hajnalcsillagot elõhozhatod-é az õ idejében, avagy a gönczölszekeret forgathatod-é fiával együtt?

³²Är det du som, när tid är, för himmelstecknen fram, och som leder Björninnan med hennes ungar?

³³Ismered-é az ég törvényeit, vagy te határozod-é meg uralmát a földön?

³³Ja, förstår du himmelens lagar, och ordnar du dess välde över jorden?

³⁴Felemelheted-é szavadat a felhõig, hogy a vizeknek bõsége beborítson téged?

³⁴Kan du upphöja din röst till molnen och förmå vattenflöden att övertäcka dig?

³⁵Kibocsáthatod-é a villámokat, hogy elmenjenek, vagy mondják-é néked: Itt vagyunk?

³⁵Kan du sända ljungeldar åstad, så att de gå, så att de svara dig: »Ja vi äro redo»?

³⁶Ki helyezett bölcseséget a setét felhõkbe, vagy a tüneményeknek ki adott értelmet?

³⁶Vem har lagt vishet i de mörka molnen, och vem gav förstånd åt järtecknen i luften?

³⁷Ki számlálta meg a bárányfelhõket bölcseséggel, és ki üríti ki az égnek tömlõit;

³⁷Vem håller med sin vishet räkning på skyarna? Och himmelens läglar, vem häller ut dem,

³⁸Mikor a por híg sárrá változik, és a göröngyök összetapadnak?

³⁸medan mullen smälter såsom malm och jordkokorna klibbas tillhopa?