¹A bölcs asszony építi a maga házát; a bolond pedig önkezével rontja el azt.

¹Genom visa kvinnor varder huset uppbyggt, men oförnuft river ned det med egna händer.

²A ki igazán jár, féli az Urat; a ki pedig elfordult az õ útaiban, megútálja õt.

²Den som fruktar HERREN, han vandrar i redlighet, men den som föraktar honom, han går krokiga vägar.

³A bolondnak szájában van kevélységnek pálczája; a bölcseknek pedig beszéde megtartja õket.

³I den oförnuftiges mun är ett gissel för hans högmod, men de visa bevaras genom sina läppar.

⁴Mikor nincsenek ökrök: tiszta a jászol; a gabonának bõsége pedig az ökörnek erejétõl van.

⁴Där inga dragare finnas, där förbliver krubban tom, men riklig vinning får man genom oxars kraft.

⁵A hûséges tanú nem hazud; a hamis tanú pedig hazugságot bocsát szájából.

⁵Ett sannfärdigt vittne ljuger icke, men ett falskt vittne främjar lögn.

⁶A csúfoló keresi a bölcseséget, és nincs; a tudomány pedig az eszesnek könnyû.

⁶Bespottaren söker vishet och finner ingen, men för den förståndige är kunskap lätt.

⁷Menj el a bolond férfiú elõl; és nem ismerted meg a tudománynak beszédét.

⁷Gå bort ifrån den man som är dåraktig; aldrig fann du på hans läppar något förstånd.

⁸Az eszesnek bölcsesége az õ útának megértése; a bolondoknak pedig bolondsága csalás.

⁸Det är den klokes vishet, att han aktar på sin väg, men det är dårars oförnuft, att de öva svek.

⁹A bolondokat megcsúfolja a bûnért való áldozat; az igazak között pedig jóakarat van.

⁹De oförnuftiga bespottas av sitt eget skuldoffer, men bland de redliga råder gott behag.

¹⁰A szív tudja az õ lelke keserûségét; és az õ örömében az idegen nem részes.

¹⁰Hjärtat känner självt bäst sin egen sorg, ej heller kan en främmande intränga i dess glädje.

¹¹Az istenteleneknek háza elvész; de az igazaknak sátora megvirágzik.

¹¹De ogudaktigas hus förödes, men de rättsinnigas hydda blomstrar.

¹²Van olyan út, [mely] helyesnek látszik az ember elõtt, és vége a halálra menõ út.

¹²Mången håller sin väg för den i rätta, men på sistone leder den dock till döden.

¹³Nevetés közben is fáj a szív; és végre az öröm fordul szomorúságra.

¹³Mitt under löjet kan hjärtat sörja, och slutet på glädjen bliver bedrövelse.

¹⁴Az õ útaiból elégszik meg az elfordult elméjû; önmagából pedig a jó férfiú.

¹⁴Av sina gärningars frukt varder den avfällige mättad, och den gode bliver upphöjd över honom.

¹⁵Az együgyû hisz minden dolognak; az eszes pedig a maga járására vigyáz.

¹⁵Den fåkunnige tror vart ord, men den kloke aktar på sina steg.

¹⁶A bölcs félvén, eltávozik a gonosztól; a bolond pedig dühöngõ és elbizakodott.

¹⁶Den vise tager sig till vara och flyr det onda, men dåren är övermodig och sorglös.

¹⁷A hirtelen haragú bolondságot cselekszik, és a cselszövõ férfi gyûlölséges lesz.

¹⁷Den som är snar till vrede gör vad oförnuftigt är, och en ränkfull man bliver hatad.

¹⁸Bírják az esztelenek a bolondságot örökség szerint; az eszesek pedig fonják a tudománynak koszorúját.

¹⁸De fåkunniga hava fått oförnuft till sin arvedel, men de kloka bliva krönta med kunskap.

¹⁹Meghajtják magokat a gonoszok a jók elõtt, és a hamisak az igaznak kapujánál.

¹⁹De onda måste falla ned inför de goda, och de ogudaktiga vid den rättfärdiges portar.

²⁰Még az õ felebarátjánál is útálatos a szegény; a gazdagnak pedig sok a barátja.

²⁰Jämväl av sina närmaste är den fattige hatad, men den rike har många vänner.

²¹A ki megútálja az õ felebarátját, vétkezik; a ki pedig a szegényekkel kegyelmességet cselekszik, boldog az!

²¹Den som visar förakt för sin nästa, han begår synd, men säll är den som förbarmar sig över de betryckta.

²²Nemde tévelyegnek, a kik gonoszt szereznek? kegyelmesség pedig és igazság a jó szerzõknek.

²²De som bringa ont å bane skola förvisso fara vilse, men barmhärtighet och trofasthet röna de som bringa gott å bane.

²³Minden munkából nyereség lesz; de az ajkaknak beszédébõl csak szûkölködés.

²³Av all möda kommer någon vinning, men tomt tal är ren förlust.

²⁴A bölcseknek ékességök az õ gazdagságuk; a tudatlanok bolondsága [pedig csak] bolondság.

²⁴De visas rikedom är för dem en krona men dårarnas oförnuft förbliver oförnuft.

²⁵Lelkeket szabadít meg az igaz bizonyság; hazugságokat szól pedig az álnok.

²⁵Ett sannfärdigt vittne räddar liv, men den som främjar lögn, han är full av svek.

²⁶Az Úrnak félelmében erõs a bizodalom, és az õ fiainak lesz menedéke.

²⁶Den som fruktar HERREN har ett tryggt fäste, och hans barn få där en tillflykt.

²⁷Az Úrnak félelme az életnek kútfeje, a halál tõrének eltávoztatására.

²⁷I HERRENS fruktan är en livets källa genom dem undviker man dödens snaror

²⁸A nép sokasága a király dicsõsége; a nép elfogyása pedig az uralkodó romlása.

²⁸Att hava många undersåtar är en konungs härlighet, men brist på folk är en furstes olycka.

²⁹A haragra késedelmes bõvelkedik értelemmel; a ki pedig elméjében hirtelenkedõ, bolondságot szerez az.

²⁹Den som är tålmodig visar gott förstånd, men den som är snar till vrede går långt i oförnuft.

³⁰A szelíd szív a testnek élete; az irígység pedig a csontoknak rothadása.

³⁰Ett saktmodigt hjärta är kroppens liv, men bittert sinne är röta i benen.

³¹A ki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak teremtõjét; az pedig tiszteli, a ki könyörül a szûkölködõn.

³¹Den som förtrycker den arme smädar hans skapare, men den som förbarmar sig över de fattiga, han ärar honom.

³²Az õ nyavalyájába ejti magát az istentelen; az igaznak pedig halála idején is reménysége van.

³²Genom sin ondska kommer de ogudaktige på fall, men den rättfärdige är frimodig in i döden.

³³Az eszesnek elméjében nyugszik a bölcseség; a mi pedig a tudatlanokban [van,] magát [hamar] megismerheti.

³³I den förståndiges hjärta bor visheten, och i dårarnas krets gör hon sig kunnig.

³⁴Az igazság felmagasztalja a nemzetet; a bûn pedig gyalázatára van a népeknek.

³⁴Rättfärdighet upphöjer ett folk men synd är folkens vanära.

³⁵A királynak jóakaratja van az eszes szolgához; haragja pedig a megszégyenítõhöz.

³⁵En förståndig tjänare behaga konungen väl, men över en vanartig skall han vrede komma.