1Az engedelmes felelet elfordítja a harag felgerjedését; a megbántó beszéd pedig támaszt haragot.
1Ett mjukt svar stillar vrede, men ett hårt ord kommer harm åstad.
2A bölcsek nyelve beszél jó tudományt: a tudatlanoknak száján pedig bolondság buzog ki.
2De visas tunga meddelar god kunskap, men dårars mun flödar över av oförnuft.
3Minden helyeken [vannak] az Úrnak szemei, nézvén a jókat és gonoszokat.
3HERRENS ögon äro överallt; de giva akt på både onda och goda.
4A nyelv szelídsége életnek fája; az abban való hamisság pedig a léleknek gyötrelme.
4En saktmodig tunga är ett livets träd, men en vrång tunga giver hjärtesår.
5A bolond megútálja az õ atyjának tanítását; a ki pedig megbecsüli a dorgálást, igen eszes.
5Den oförnuftige föraktar sin faders tuktan, men den som tager vara på tillrättavisning, han varder klok.
6Az igaznak házában nagy kincs van; az istentelennek jövedelmében pedig háborúság.
6Den rättfärdiges hus gömmer stor rikedom, men i de ogudaktigas vinning är olycka.
7A bölcseknek ajkaik hintegetnek tudományt; a bolondoknak pedig elméje nem helyes.
7De visas läppar strö ut kunskap, men dårars hjärtan äro icke såsom sig bör.
8Az istentelenek áldozatja gyûlölséges az Úrnak; az igazak könyörgése pedig kedves néki.
8De ogudaktigas offer är en styggelse för HERREN, men de redligas bön behagar honom väl.
9Utálat az Úrnál az istentelennek úta; azt pedig, a ki követi az igazságot, szereti.
9En styggelse för HERREN är den ogudaktiges väg, men den som far efter rättfärdighet, honom älskar han.
10Gonosz dorgálás [jõ] arra, a ki útját elhagyja; a ki gyûlöli a fenyítéket, meghal.
10Svår tuktan drabbar den som övergiver vägen; den som hatar tillrättavisning, han måste dö.
11A sír és a pokol az Úr elõtt vannak; mennyivel inkább az emberek szíve.
11Dödsriket och avgrunden ligga uppenbara inför HERREN; huru mycket mer då människornas hjärtan!
12Nem szereti a csúfoló a feddést, [és] a bölcsekhez nem megy.
12Bespottaren finner ej behag i tillrättavisning; till dem som äro visa går han icke.
13A vidám elme megvidámítja az orczát; de a szívnek bánatja miatt a lélek megszomorodik.
13Ett glatt hjärta gör ansiktet ljust, men vid hjärtesorg är modet brutet.
14Az eszesnek elméje keresi a tudományt; a tudatlanok szája pedig legel bolondságot.
14Den förståndiges hjärta söker kunskap, men dårars mun far med oförnuft.
15Minden napjai a szegénynek nyomorúságosak; a vidám elméjûnek pedig szüntelen lakodalma [van.]
15Den betryckte har aldrig en glad dag, men ett gott mod är ett ständigt gästabud.
16Jobb a kevés az Úrnak félelmével, mint a temérdek kincs, a hol háborúság van.
16Bättre är något litet med HERRENS fruktan än en stor skatt med oro.
17Jobb a paréjnak étele, a hol szeretet van, mint a hízlalt ökör, a hol van gyûlölség.
17Bättre är ett fat kål med kärlek än en gödd oxe med hat.
18A haragos férfiú szerez háborúságot; a hosszútûrõ pedig lecsendesíti a háborgást.
18En snarsticken man uppväcker träta, men en tålmodig man stillar kiv.
19A restnek útja olyan, mint a tövises sövény; az igazaknak pedig útja megegyengetett.
19Den lates stig är såsom spärrad av törne, men de redliga hava en banad stig.
20A bölcs fiú örvendezteti az atyját; a bolond ember pedig megútálja az anyját.
20En vis son gör sin fader glädje, och en dåraktig människa är den som föraktar sin moder.
21A bolondság öröme az esztelennek; de az értelmes férfiú igazán jár.
21I oförnuft har den vettlöse sin glädje, men en förståndig man går sin väg rätt fram.
22Hiábavalók lesznek a gondolatok, mikor nincs tanács; de a tanácsosok sokaságában elõmennek.
22Där rådplägning fattas varda planerna om intet, men beståndande bliva de, där de rådvisa äro många.
23Öröme van az embernek szája feleletében; és az idejében [mondott] beszéd, oh mely igen jó!
23En man gläder sig, när hans mun kan giva svar; ja, ett ord i sinom tid, det är gott.
24Az életnek úta felfelé van az értelmes ember számára, hogy eltávozzék a pokoltól, mely aláfelé van.
24Den förståndige vandrar livets väg uppåt, Då att han undviker dödsriket därnere.
25A kevélyeknek házát kiszakgatja az Úr; megerõsíti pedig az özvegynek határát.
25Den högmodiges hus rycker HERREN bort, men änkans råmärke låter han stå fast.
26Útálatosak az Úrnak a gonosz gondolatok; de kedvesek a tiszta beszédek.
26För HERREN äro ondskans anslag en styggelse, men milda ord rena.
27Megháborítja az õ házát, a ki követi a telhetetlenséget; a ki pedig gyûlöli az ajándékokat, él az.
27Den som söker orätt vinning drager olycka över sitt hus, men den som hatar mutor, han får leva.
28Az igaznak elméje meggondolja, mit szóljon; az istenteleneknek pedig szája ontja a gonoszt.
28Den rättfärdiges hjärta betänker vad svaras bör, men de ogudaktigas mun flödar över av onda ord.
29Messze [van] az Úr az istentelenektõl; az igazaknak pedig könyörgését meghallgatja.
29HERREN är fjärran ifrån de ogudaktiga, men de rättfärdigas bön hör han.
30A szemek világa megvidámítja a szívet; a jó hír megerõsíti a csontokat.
30En mild blick gör hjärtat glatt, ett gott budskap giver märg åt benen.
31A mely fül hallgatja az életnek dorgálását, a bölcsek között lakik.
31Den vilkens öra hör på hälsosam tillrättavisning, han skall få dväljas i de vises krets.
32A ki elvonja magát az erkölcsi tanítástól, megútálja az õ lelkét; a ki pedig hallgatja a feddést, értelmet szerez.
32Den som ej vill veta av tuktan frågar icke efter sitt liv, men den som hör på tillrättavisning, han förvärvar förstånd.
33Az Úrnak félelme a bölcseségnek tudománya, és a tisztességnek elõtte jár az alázatosság.
33HERRENS fruktan är en tuktan till vishet, och ödmjukhet går före ära.