1Ne irígykedjél a gonosztevõkre, se ne kivánj azokkal lenni.
1Avundas icke onda människor, och hav ingen lust till att vara med dem.
2Mert pusztítást gondol az õ szívök, és bajt szólnak az õ ajkaik.
2Ty på övervåld tänka deras hjärtan, och deras läppar tala olycka.
3Bölcseség által építtetik a ház, és értelemmel erõsíttetik meg.
3Genom vishet varder ett hus uppbyggt, och genom förstånd hålles det vid makt.
4És tudomány által telnek meg a kamarák minden drága és gyönyörûséges marhával.
4Genom klokhet bliva kamrarna fyllda med allt vad dyrbart och ljuvligt är.
5A bölcs férfiú erõs, és a tudós ember nagy erejû.
5En vis man är stark, och en man med förstånd är väldig i kraft.
6Mert az eszes tanácsokkal viselhetsz hadat hasznodra; és a megmaradás a tanácsosok sokasága által van.
6Ja, med rådklokhet skall man föra krig, och där de rådvisa äro många, där går det väl.
7Magas a bolondnak a bölcseség; a kapuban nem nyitja meg az õ száját.
7Sällsynt korall är visheten för den oförnuftige, i porten kan han icke upplåta sin mun.
8A ki azon gondolkodik, hogy gonoszt cselekedjék, azt cselszövõnek hívják.
8Den som tänker ut onda anslag, honom må man kalla en ränksmidare.
9A balgatag dolognak gondolása bûn; és a rágalmazó az ember elõtt útálatos.
9Ett oförnuftigt påfund är synden, och bespottaren är en styggelse för människor.
10Ha lágyan viselted magadat a nyomorúságnak idején: szûk a te erõd.
10Låter du modet falla, när nöd kommer på, så saknar du nödig kraft.
11Szabadítsd meg azokat, a kik a halálra vitetnek, és a kik a megöletésre tántorognak, tartóztasd meg!
11Rädda dem som släpas till döden, och bistå dem som stappla till avrättsplatsen.
12Ha azt mondanád: ímé, nem tudtuk ezt; nemde, a ki vizsgálja az elméket, õ érti, és a ki õrzi a te lelkedet, õ tudja? és kinek-kinek az õ cselekedetei szerint fizet.
12Om du säger: »Se, vi visste det icke», så betänk om ej han som prövar hjärtan märker det, och om ej han som har akt på din själ vet det. Och han skall vedergälla var och en efter hans gärningar.
13Egyél, fiam, mézet, mert jó; és a színméz édes a te ínyednek.
13Ät honung, min son, ty det är gott, och självrunnen honung är söt för din mun.
14Ilyennek ismerd a bölcseséget a te lelkedre nézve: ha azt megtalálod, akkor lesz jó véged, és a te reménységed el nem vész!
14Lik sådan må du räkna visheten för din själ. Om du finner henne, så har du en framtid, och ditt hopp varder då icke om intet.
15Ne leselkedjél, oh te istentelen, az igaznak háza ellen, ne pusztítsd el az õ ágyasházát!
15Lura icke, du ogudaktige, på den rättfärdiges boning, öva intet våld mot hans vilostad.
16Mert ha hétszer elesik is az igaz, ugyan felkél azért; az istentelenek pedig [csak egy] nyavalyával is elvesznek.
16Ty den rättfärdige faller sju gånger och står åter upp; men de ogudaktiga störta över ända olyckan.
17Mikor elesik a te ellenséged: ne örülj; és mikor megütközik: ne vígadjon a te szíved,
17Gläd dig icke, när din fiende faller, och låt ej ditt hjärta fröjda sig, när han störtar över ända,
18Hogy az Úr meg ne lássa és gonosz ne legyen szemeiben, és el ne fordítsa arról az õ haragját [te reád.]
18på det att HERREN ej må se det med misshag och flytta sin vrede ifrån honom.
19Ne gerjedj haragra a gonosztevõk ellen, ne irígykedjél az istentelenekre;
19Harmas icke över de onda, avundas icke de ogudaktiga.
20Mert a gonosznak nem lesz [jó] vége, az istentelenek szövétneke kialszik.
20Ty den som är ond har ingen framtid; de ogudaktigas lampa skall slockna ut.
21Féld az Urat, fiam, és a királyt; a pártütõk közé ne elegyedjél.
21Min son, frukta HERREN och konungen; giv dig icke i lag med upprorsmän.
22Mert hirtelenséggel feltámad az õ nyomorúságok, és e két rendbeliek büntetését ki tudja?
22Ty plötsligt skall ofärd komma över dem, och vem vet när deras år få en olycklig ände? ----
23Ezek is a bölcsek [szavai.] Személyt válogatni az ítéletben nem jó.
23Dessa ord äro ock av visa män. Att hava anseende till personen, när man dömer, är icke tillbörligt.
24A ki azt mondja az istentelennek: igaz vagy, ezt megátkozzák a népek, megútálják a nemzetek.
24Den som säger till den skyldige: »Du är oskyldig», honom skola folk förbanna, honom skola folkslag önska ofärd.
25A kik pedig megfeddik [a bûnöst,] azoknak gyönyörûségökre lesz, és jó áldás száll reájok!
25Men dem som skipa rättvisa skall det gå väl, och över dem skall komma välsignelse av vad gott är.
26Ajkakat csókolgat az, a ki igaz beszédeket felel.
26En kyss på läpparna är det, när någon giver ett rätt svar.
27Szerezd el kivül a te dolgodat, és készíts elõ a te mezõdben; annakutána építsd a házadat.
27Fullborda ditt arbete på marken, gör allting redo åt dig på åkern; sedan må du bygga dig bo.
28Ne légy bizonyság ok nélkül a te felebarátod ellen; avagy ámítanál-é [valakit] a te ajkaiddal?
28Bär icke vittnesbörd mot din nästa utan sak; icke vill du bedraga med dina läppar?
29Ne mondd ezt: a miképen cselekedett én velem, úgy cselekszem õ vele; megfizetek az embernek az õ cselekedete szerint.
29Säg icke: »Såsom han gjorde mot mig vill jag göra mot honom, jag vill vedergälla mannen efter hans gärningar.»
30A rest embernek mezejénél elmenék, és az esztelennek szõleje mellett.
30Jag gick förbi en lat mans åker, en oförståndig människas vingård.
31És ímé, mindenütt felverte a tövis, és színét elfedte a gyom; és kõgyepüje elromlott vala.
31Och se, den var alldeles full av ogräs, dess mark var övertäckt av nässlor, och dess stenmur låg nedriven.
32Melyet én látván gondolkodám, és nézvén, [ezt] a tanulságot vevém abból:
32Och jag betraktade det och aktade därpå, jag såg det och tog varning därav.
33Egy kis álom, egy kis szunynyadás, egy kis kézösszetevés az alvásra,
33Ja, sov ännu litet, slumra ännu litet, lägg ännu litet händerna i kors för att vila,
34És így jõ el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szükséged, mint a paizsos férfiú.
34så skall fattigdomen komma farande över dig, och armodet såsom en väpnad man.