¹A ki a feddésekre is nyakas marad, egyszer csak összetörik, gyógyíthatatlanul.

¹Den som får mycken tillrättavisning, men förbliver hårdnackad, han varder oförtänkt krossad utan räddning.

²Mikor öregbülnek az igazak, örül a nép; mikor pedig uralkodik az istentelen, sóhajt a nép.

²När de rättfärdiga växa till, gläder sig folket, men när den ogudaktige kommer till välde, suckar folket.

³A bölcseség-szeretõ ember megvidámítja az õ atyját; a ki pedig a paráznákhoz adja magát, elveszti a vagyont.

³Den som älskar vishet gör sin fader glädje; men den som giver sig i sällskap med skökor förstör vad han äger.

⁴A király igazsággal erõsíti meg az országot; a ki pedig ajándékot vesz, elrontja azt.

⁴Genom rättvisa håller en konung sitt land vid makt; men den som utpressar gärder, har fördärvar det.

⁵A férfiú, a ki hizelkedik barátjának, hálót vet annak lábai elé.

⁵Den man som smickrar sin nästa han breder ut ett nät för han fötter.

⁶A gonosz ember vétkében tõr van; az igaz pedig énekel és vígad.

⁶En ond människas överträdelse bliver henne en snara, men den rättfärdige får jubla och glädjas.

⁷Megérti az igaz a szegényeknek ügyét; az istentelen pedig nem tudja megérteni.

⁷Den rättfärdige vårdar sig om de armas sak, men den ogudaktige förstår intet.

⁸A csúfoló férfiak fellobbantják a várost; de a bölcsek elfordítják a haragot.

⁸Bespottare uppvigla staden, men visa män stilla vreden.

⁹Az eszes ember, ha vetekedik a bolonddal, akár felháborodik, akár nevet, nincs nyugodalom.

⁹När en vis man vill gå till rätta med en oförnuftig man, då vredgas denne eller ler, och har ingen ro.

¹⁰A vérszomjasak gyûlölik a tökéletes embert; az igazak pedig oltalmazzák annak életét.

¹⁰De blodgiriga hata den som är ostrafflig, men de redliga söka skydda hans liv.

¹¹Az õ egész indulatját elõmutatja a bolond; de a bölcs végre megcsendesíti azt.

¹¹Dåren släpper all sin vrede lös, men den vise stillar den till slut.

¹²A mely uralkodó a hamisságnak beszédire hallgat, annak minden szolgái latrok.

¹²Den furste som aktar på lögnaktigt tal, hans tjänare äro alla ogudaktiga.

¹³A szegény és az uzsorás ember összetalálkoznak; mind a kettõnek pedig szemeit az Úr világosítja meg.

¹³Den fattige och förtryckaren få leva jämte varandra; av HERREN få bådas ögon sitt ljus.

¹⁴A mely király hûségesen ítéli a szegényeket, annak széke mindörökké megáll.

¹⁴Den konung som dömer de armas rätt. hans tron skall bestå evinnerligen.

¹⁵A vesszõ és dorgálás bölcseséget ád; de a szabadjára hagyott gyermek megszégyeníti az õ anyját.

¹⁵Ris och tillrättavisning giver vishet, men ett oupptuktat barn drager skam över sin moder.

¹⁶Mikor nevekednek az istentelenek, nevekedik a vétek; az igazak pedig azoknak esetét megérik.

¹⁶Där de ogudaktiga växa till, där växer överträdelsen till, men de rättfärdiga skola se deras fall med lust.

¹⁷Fenyítsd meg a te fiadat, és nyugodalmat hoz néked, és szerez gyönyörûséget a te lelkednek.

¹⁷Tukta din son, så skall han bliva dig till hugnad och giva ljuvlig spis åt din själ.

¹⁸Mikor nincs [mennyei] látás, a nép elvadul; ha pedig megtartja a törvényt, oh mely igen boldog!

¹⁸Där profetia icke finnes, där bliver folket tygellöst; men säll är den som håller lagen.

¹⁹[Csak] beszéddel nem tanul meg a szolga, mert tudna, de még sem felel meg.

¹⁹Med ord kan man icke tukta en tjänare ty om han än förstår, så rättar han sig icke därefter.

²⁰Láttál-é beszédeiben hirtelenkedõ embert? a bolond felõl több reménység van, hogynem a felõl!

²⁰Ser du en man som är snar till att tala, det är mer hopp om en dåre än om honom.

²¹A ki lágyan neveli gyermekségétõl fogva az õ szolgáját, végre az lesz a fiú.

²¹Om någon är för efterlåten mot sin tjänare i hans ungdom, så visar denne honom på sistone förakt.

²²A haragos háborgást szerez; és a dühösködõnek sok a vétke.

²²En snarsticken man uppväcker träta, och den som lätt förtörnas begår ofta överträdelse.

²³Az embernek kevélysége megalázza õt; az alázatos pedig tisztességet nyer.

²³En människas högmod bliver henne till förödmjukelse, men den ödmjuke vinner ära.

²⁴A ki osztozik a lopóval, gyûlöli az magát; hallja az esküt, de nem vall.

²⁴Den som skiftar rov med en tjuv hatar sitt eget liv; när han hör edsförpliktelsen, yppar han intet.

²⁵Az emberektõl való félelem tõrt vet; de a ki bízik az Úrban, kiemeltetik.

²⁵Människofruktan har med sig snaror, men den som förtröstar på HERREN, han varder beskyddad.

²⁶Sokan keresik a fejedelemnek orczáját; de az Úrtól [van] kinek-kinek ítélete.

²⁶Många söka en furstes ynnest, men av HERREN får var och en sin rätt.

²⁷Iszonyat az igazaknak a hamis ember; és iszonyat az istentelennek az igaz úton járó.

²⁷En orättfärdig man är en styggelse för de rättfärdiga, och den som vandrar i redlighet är en styggelse för den ogudaktige.