¹Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az õ nevét, hirdessétek a népek között az õ cselekedeteit!

¹Tacken HERREN, åkallen hans namn, gören hans gärningar kunniga bland folken.

²Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden õ csodatételét.

²Sjungen till hans ära, lovsägen honom, talen om alla hans under.

³Dicsekedjetek az õ szent nevével; örvendezzen azoknak a szívök, a kik keresik az Urat.

³Berömmen eder av hans heliga namn; glädje sig av hjärtat de som söka HERREN.

⁴Kivánjátok az Urat és az õ erejét; keressétek az õ orczáját szüntelen.

⁴Frågen efter HERREN och hans makt, söken hans ansikte beständigt.

⁵Emlékezzetek meg az õ csodáiról, a melyeket cselekedett; jeleirõl és az õ szájának ítéleteirõl.

⁵Tänken på de underbara verk som han har gjort, på hans under och hans muns domar,

⁶Oh Ábrahámnak, az õ szolgájának magva; oh Jákóbnak, az õ választottának fiai!

⁶I Abrahams, hans tjänares, säd, I Jakobs barn, hans utvalda.

⁷Õ, az Úr a mi Istenünk, az egész földre [kihat] az õ ítélete.

⁷Han är HERREN, vår Gud; över hela jorden gå hans domar.

⁸Megemlékezik az õ szövetségérõl mindörökké; az õ rendeletérõl, a melyet megszabott ezer nemzetségiglen;

⁸Han tänker evinnerligen på sitt förbund, intill tusen släkten på vad han har stadgat,

⁹A melyet kötött Ábrahámmal, és az õ Izsáknak tett esküvésérõl.

⁹på det förbund han slöt med Abraham och på sin ed till Isak.

¹⁰És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül,

¹⁰Han fastställde det för Jakob till en stadga, för Israel till ett evigt förbund;

¹¹Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül.

¹¹han sade: »Åt dig vill jag giva Kanaans land, det skall bliva eder arvedels lott.»

¹²Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és [mintegy ]zsellérek abban,

¹²Då voro de ännu en liten hop, de voro ringa och främlingar därinne.

¹³És egyik nemzettõl a másikhoz bujdosának, egyik országból a másik néphez:

¹³Och de vandrade åstad ifrån folk till folk, ifrån ett rike bort till ett annat.

¹⁴Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa õket, sõt királyokat is megfenyített miattok, [mondván:]

¹⁴Han tillstadde ingen att göra dem skada, han straffade konungar för deras skull:

¹⁵Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok!

¹⁵»Kommen icke vid mina smorda, och gören ej mina profeter något ont.»

¹⁶Mikor éhséget idéze elõ a földön; [és] a kenyérnek minden botját eltöré,

¹⁶Och när han bjöd hungersnöd komma över landet och fördärvade allt deras livsuppehälle,

¹⁷Elküldött elõttük egy férfiút, Józsefet, a ki rabul adatott vala el;

¹⁷då sände han åstad en man framför dem: Josef blev såld till träl.

¹⁸A lábait békóba szorították, õ maga vasban járt vala,

¹⁸Man slog hans fötter i bojor, i järn fick han ligga fjättrad,

¹⁹Mindazideig, a míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta õt.

¹⁹till den tid då hans ord uppfylldes, då HERRENS tal bevisade hans oskuld.

²⁰Elküldött a király és feloldotta õt, a népeken uralkodó, és szabaddá tette õt;

²⁰Då sände konungen och lät släppa honom lös, folkens behärskare gav honom fri.

²¹Úrrá tevé õt az õ házán, és uralkodóvá minden jószágán;

²¹Han satte honom till herre över sitt hus, till att råda över all hans egendom;

²²Hogy fõembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá.

²²han skulle binda hans furstar efter sin vilja och lära hans äldste vishet.

²³És beméne Izráel Égyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék.

²³Och Israel kom till Egypten, Jakob blev en gäst i Hams land.

²⁴És igen megszaporítá az õ népét, és erõsebbé tevé elnyomóinál.

²⁴Och HERREN gjorde sitt folk mycket fruktsamt och mäktigare än dess ovänner voro,

²⁵Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyûlöljék az õ népét, [és ] álnokul cselekedjenek az õ szolgáival.

²⁵de vilkas hjärtan han vände till att hata hans folk, till att lägga onda råd mot hans tjänare.

²⁶Elküldte Mózest, az õ szolgáját, és Áront, a kit választott vala.

²⁶Han sände Mose, sin tjänare, och Aron, som han hade utvalt.

²⁷Elvégezék azok között az õ jeleit, és a csodákat a Khám földén.

²⁷De gjorde hans tecken ibland dem och under i Hams land.

²⁸Sötétséget bocsátott és elsötétítette [azt, ]és azok nem engedetlenkedtek az õ rendeleteinek.

²⁸Han sände mörker och lät allt bliva mörkt; och de stodo icke emot hans ord.

²⁹Vizeiket vérré változtatá, és megölé az õ halaikat.

²⁹Han förvandlade deras vatten till blod och lät så deras fiskar dö.

³⁰Földjük békáktól hemzsege, [még] a királyuk termeiben [is.]

³⁰Deras land kom att vimla av paddor, ända in i deras konungars kamrar.

³¹Szólt, és támadának legyek és szúnyogok minden õ határukon.

³¹Han bjöd, och flugsvärmar kommo, mygg i hela deras land.

³²Adott nékik esõ gyanánt jégesõt, [és] lángoló tüzet a földjökre.

³²Han gav dem hagel för regn, eldslågor sände han i deras land.

³³És elvevé szõlõjüket és fügefájokat, és széttördelé határuknak élõ fáit.

³³Och han slog deras vinträd och fikonträd och bröt sönder träden i deras land.

³⁴Szólt és támada sáska, és megszámlálhatatlan cserebogár.

³⁴Han bjöd, och gräshoppor kommo, och gräsmaskar i tallös mängd.

³⁵És megemészte minden növényt az õ földjökön, és az õ szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté.

³⁵De åto upp alla örter i deras land, de åto upp frukten på deras mark.

³⁶És megöle minden elsõszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét.

³⁶Och han slog allt förstfött i deras land, förstlingen av all deras kraft.

³⁷És kihozá õket ezüsttel és arannyal, és nemzetségeikben nem volt beteges.

³⁷Så förde han dem ut, med silver och guld, och i hans stammar var ingen som stapplade.

³⁸Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tõlök való félelem megszállta õket.

³⁸Egyptierna gladde sig, när de drogo ut; ty förskräckelse för Israel hade fallit över dem.

³⁹Felhõt terjeszte ki, hogy befedezze [õket,] és tüzet, hogy világítson éjjel.

³⁹Han bredde ut ett moln till skygd, och en eld för att lysa om natten.

⁴⁰Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg õket.

⁴⁰De begärde, då lät han vaktlar komma, och med bröd från himmelen mättade han dem.

⁴¹Megnyitotta a kõsziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon.

⁴¹Han öppnade klippan, och vatten flödade; det gick genom öknen såsom en ström.

⁴²Mert megemlékezett az õ szentséges igéretérõl, a [melyet tõn] Ábrahámnak, az õ szolgájának.

⁴²Ty han tänkte på sitt heliga ord, på sin tjänare Abraham.

⁴³Kihozá azért az õ népét örömmel, [és] az õ választottait vígassággal.

⁴³Så förde han ut sitt folk med fröjd, med jubel dem som han hade utvalt.

⁴⁴És nékik adá a pogányok földét, és öröklék a népek fáradságos szerzeményét.

⁴⁴Han gav åt dem hedningarnas länder, och folkens förvärv fingo de till besittning,

⁴⁵Azért, hogy megtartsák az õ rendeleteit, és törvényeit megõrizzék. Dicsérjétek az Urat!

⁴⁵för att de skulle hålla hans stadgar och taga hans lagar i akt. Halleluja!