¹Az éneklõmesternek, a Kóráh fiainak zsoltára.

¹För sångmästaren; av Koras söner; en psalm.

²Ti népek mind tapsoljatok, harsogjatok Istennek vígságos szóval.

²Klappen i händerna, alla folk, höjen jubel till Gud med fröjderop.

³Mert az Úr felséges, rettenetes; nagy király az egész földön.

³Ty HERREN är den Högste, fruktansvärd är han, en stor konung över hela jorden.

⁴Alánk veti a népeket, a nemzeteket lábaink alá.

⁴Han tvingar folk under oss och folkslag under våra fötter.

⁵Kiválasztja nékünk örökségünket, Jákób dicsõségét, a kit szeret. Szela.

⁵Han utväljer åt oss vår arvedel, Jakobs, hans älskades, stolthet. Sela.

⁶Felvonul Isten harsona- szónál, kürtzengés közt az Úr.

⁶Gud har farit upp under jubel, HERREN, under basuners ljud.

⁷Énekeljetek Istennek, énekeljetek; énekeljetek királyunknak, énekeljetek!

⁷Lovsjungen Gud, lovsjungen; lovsjungen vår konung, lovsjungen.

⁸Mert az egész föld királya az Isten: énekeljetek bölcseséggel.

⁸Ty Gud är konung över hela jorden; lovsjungen honom med en sång.

⁹Isten uralkodik a nemzetek fölött; Isten ott ül az õ szentségének trónján. [ (Psalms 47:10) Népek fejedelmei gyülekeztek össze, mint Ábrahám Istenének népe, mert Istené a földnek pajzsai; magasságos õ igen! ]

⁹Gud är nu konung över hedningarna, Gud har satt sig på sin heliga tron.

¹⁰Folkens ypperste hava församlat sig till att bliva ett Abrahams Guds folk. Ty Gud tillhöra de som äro jordens sköldar; högt är han upphöjd.