¹A Kóráh fiainak zsoltáréneke.

¹En sång, en psalm av Koras söner.

²Nagy az Úr és igen dicséretes a mi Istenünknek városában, az õ szentséges hegyén.

²Stor är HERREN och högt lovad, i vår Guds stad, på sitt heliga berg.

³Szépen emelkedik az egész föld öröme, a Sion hegye, a szélsõ észak felé, a nagy királynak városa.

³Skönt höjer det sig, hela jordens fröjd, berget Sion längst uppe i norr, den store konungens stad.

⁴Isten van az õ palotáiban, ismeretes ott, mint menedék.

⁴Gud har i dess palatser gjort sig känd såsom ett värn.

⁵Mert ímé, a királyok összegyûltek, de tovatüntek együttesen.

⁵Ty se, konungarna församlade sig, tillhopa drogo de fram.

⁶Meglátták õk, legott elcsodálkoztak; megijedtek, elriadtak.

⁶De sågo det, då häpnade de; de förskräcktes, de flydde.

⁷Rémület fogta el ott õket, fájdalom, a milyen a szülõasszonyé;

⁷Bävan grep dem där, ångest lik en barnaföderskas.

⁸A keleti széllel összezúzod Tarsis hajóit.

⁸Så krossar du Tarsis-skepp med östanvinden.

⁹A miként hallottuk, akként láttuk a Seregek Urának városában, a mi Istenünk városában; örökre megerõsítette azt az Isten! Szela.

⁹Såsom vi hade hört, så fingo vi se det, i HERREN Sebaots stad, i vår Guds stad; Gud håller den vid makt till evig tid. Sela.

¹⁰A te kegyelmedrõl elmélkedünk oh Isten a te templomodnak belsejében.

¹⁰Vi tänka, o Gud, på din nåd, när vi stå i ditt tempel.

¹¹A milyen a neved oh Isten, olyan a te dicséreted a föld határáig; igazsággal teljes a te jobbod.

¹¹Såsom ditt namn, o Gud, så når ock ditt lov intill jordens ändar; din högra hand är full av rättfärdighet.

¹²Örül Sion hegye, ujjonganak Júda leányai a te ítéletedért.

¹²Sions berg glädje sig, Juda döttrar fröjde sig, för dina domars skull.

¹³Vegyétek körül a Siont, kerüljétek meg azt, számláljátok meg tornyait.

¹³Gån omkring Sion och vandren runt därom, räknen dess torn;

¹⁴Jól nézzétek meg sánczait, járjátok be palotáit, hogy elmondhassátok a jövendõ nemzedéknek: [ (Psalms 48:15) Bizony ez az Isten a mi Istenünk mindörökké, õ vezet minket mindhalálig! ]

¹⁴given akt på dess murar, skriden genom dess palatser, så att I kunnen förtälja därom för ett kommande släkte.

¹⁵Ty sådan är Gud, vår Gud, alltid och evinnerligen; intill döden skall han ledsaga oss.