¹Az éneklõmesternek a nehilótra, Dávid zsoltára.

¹För sångmästaren, till Nehilót; en psalm av David.

²Uram, figyelmezz szavaimra; értsd meg az én sóhajtásomat!

²Lyssna till mina ord, HERRE; förnim min suckan.

³Ügyelj az én kiáltásom szavára, én Királyom és én Istenem; mert én hozzád imádkozom!

³Akta på mitt klagorop, du min konung och min Gud; ty till dig vill jag ställa min bön.

⁴Uram, jó reggel hallgasd meg az én szómat; jó reggel készülök hozzád és vigyázok.

⁴HERRE, bittida hör du nu min röst, bittida frambär jag mitt offer till dig och skådar efter dig.

⁵Mert nem olyan Isten vagy te, a ki hamisságban gyönyörködnél; nem lakhatik tenálad gonosz.

⁵Ty du är icke en Gud som har behag till ogudaktighet; den som är ond får icke bo hos dig.

⁶Nem állhatnak meg szemeid elõtt a kevélyek, gyûlölsz te minden bûnt cselekedõt.

⁶De övermodiga bestå icke inför dina ögon; du hatar alla ogärningsmän.

⁷Elveszted, a kik hazugságot szólnak; a vérszopó és álnok embert útálja az Úr.

⁷Du förgör dem som tala lögn; de blodgiriga och falska äro en styggelse för HERREN.

⁸Én pedig a te kegyelmed sokaságából házadba mehetek; leborulok szent templomodban a te félelmedben.

⁸Men jag får gå in i ditt hus, genom din stora nåd; jag får tillbedja i din fruktan, vänd mot ditt heliga tempel.

⁹Uram, vezess engem a te igazságodban az én ellenségeim miatt; egyengesd elõttem a te útadat!

⁹HERRE, led mig genom din rättfärdighet, för mina förföljares skull; gör din väg jämn för mig.

¹⁰Mert nincsen az õ szájokban egyenesség, belsejök csupa romlottság; nyitott sír az õ torkuk, nyelvökkel hizelkednek.

¹⁰Ty i deras mun är intet visst, deras innersta är fördärv, en öppen grav är deras strupe, sin tunga göra de hal.

¹¹Kárhoztasd õket, oh Isten; essenek el saját tanácsaik által; taszítsd el õket vétkeik sokasága miatt, mert fellázadtak ellened.

¹¹Döm dem, o Gud; må de komma på fall med sina anslag. Driv bort dem för deras många överträdelsers skull, eftersom de äro gensträviga mot dig.

¹²És majd örülnek mindnyájan, a kik bíznak benned; mindörökké vígadjanak, és te megoltalmazod õket, és örvendeznek te benned, a kik szeretik a te nevedet. [ (Psalms 5:13) Mert te, Uram, megáldod az igazat, körülveszed a te jóvoltoddal, mint egy paizszsal. ]

¹²Men låt alla dem glädjas, som taga sin tillflykt till dig; evinnerligen må de jubla, ty du beskärmar dem; i dig må de fröjda sig, som hava ditt namn kärt.

¹³Ty du, HERRE, välsignar den rättfärdige; du betäcker honom med nåd såsom med en sköld.