¹¶ Heoi mutu ake te whakahoki kupu a enei tangata tokotoru ki a Hopa, no te mea he tika ia ki tona nei whakaaro.

¹Miután ez a három ember megszünt vala felelni Jóbnak, mivel õ igaz vala önmaga elõtt:

²Na kua mura te riri o Erihu tama a Parakere Puti, no te whanau i a Rame: mura ana tona riri ki a Hopa, no te mea ki tana tika rawa ia i te Atua.

²Haragra gerjede Elihu, a Barakeél fia, a ki Búztól való vala, a Rám nemzetségébõl. Jób ellen gerjedt föl haragja, mivel az igazabbnak tartotta magát Istennél.

³I mura ano tona riri ki ona hoa tokotoru, no te mea kihai i kitea e ratou he kupu hei whakahokinga atu, heoi kei te whakahe ano ratou i a Hopa.

³De felgerjedt haragja az õ három barátja ellen is, mivelhogy nem találják vala el a feleletet, mégis kárhoztatják vala Jóbot.

⁴Na i tatari a Erihu kia korero ia ki a Hopa, no te mea he kaumatua ake ratou i a ia.

⁴Elihu azonban várakozott a Jóbbal való beszéddel, mert amazok öregebbek valának õ nála.

⁵A, no te kitenga o Erihu kahore he kupu i nga mangai o aua tangata tokotoru hei whakahokinga atu, mura ana tona riri.

⁵De mikor látta Elihu, hogy nincs felelet a három férfiú szájában, akkor gerjede föl az õ haragja.

⁶¶ Na ka oho a Erihu tama a Parakere Puti, ka mea, He taitamariki ahau, ko koutou ia he koroheke rawa; koia ahau i hopohopo ai, i wehi ai ki te whakaatu i toku whakaaro ki a koutou.

⁶És felele a Búztól való Elihu, Barakeél fia, és monda: Napjaimra nézve én még csekély vagyok, ti pedig élemedett emberek, azért tartózkodtam és féltem tudatni veletek véleményemet.

⁷I mea ahau, Ma nga ra te korero, ma nga tau kua maha e whakaatu te whakaaro nui.

⁷Gondoltam: Hadd szóljanak a napok; és hadd hirdessen bölcseséget az évek sokasága!

⁸Otiia he wairua ano to te tangata, na te manawa ano o te Kaha Rawa ratou i whai mahara ai.

⁸Pedig a lélek az az emberben és a Mindenható lehellése, a mi értelmet ad néki!

⁹Ko nga tangata nunui, kahore o ratou whakaaro nui, ko nga kaumatua, kahore e matau ki te whakawa.

⁹Nem a nagyok a bölcsek, és nem a vének értik az ítéletet.

¹⁰Koia ahau i mea ai, Whakarongo ki ahau; ka whakakite hoki ahau i toku whakaaro.

¹⁰Azt mondom azért: Hallgass reám, hadd tudassam én is véleményemet!

¹¹Nana, i tatari ahau ki a koutou kupu; i whai taringa atu ki o koutou whakaaro mohio i a koutou e rapu kupu ana.

¹¹Ímé, én végig vártam beszédeiteket, figyeltem, a míg okoskodtatok, a míg szavakat keresgéltetek.

¹²Nana, mahara tonu atu ahau ki a koutou, a kihai tetahi o koutou i whakaatu i te he o Hopa, i whakahoki kupu ranei ki ana korero.

¹²Igen ügyeltem reátok és ímé, Jóbot egyikõtök sem czáfolá meg, sem beszédére meg nem felelt.

¹³Kei mea koutou, Kua kitea e matou te mohio, na te Atua ia i turaki, ehara i te tangata.

¹³Ne mondjátok azt: Bölcseségre találtunk, Isten gyõzheti meg õt és nem ember!

¹⁴Na kihai ana kupu i anga mai ki ahau; e kore ano tana e utua e ahau ki a koutou kupu.

¹⁴Mivel én ellenem nem intézett beszédet, nem is a ti beszédeitekkel válaszolok hát néki.

¹⁵¶ Porahurahu kau ana ratou, kore ake a ratou kupu whakahoki: mutu ake a ratou korero.

¹⁵Megzavarodának és nem feleltek többé; kifogyott belõlök a szó.

¹⁶Kia tatari ahau, no te mea kahore ratou e korero, no te mea e tu kau ana ratou, kahore e whakahoki atu?

¹⁶Vártam, de nem szóltak, csak álltak és nem feleltek többé.

¹⁷Me korero atu hoki e ahau aku kupu, maku ano e whakaatu toku whakaaro.

¹⁷Hadd feleljek hát én is magamért, hadd tudassam én is véleményemet!

¹⁸Ki tonu hoki ahau i te korero; e akiakina ana ahau e te wairua i roto i ahau.

¹⁸Mert tele vagyok beszéddel; unszolgat engem a bennem levõ lélek.

¹⁹Nana, ko toku kopu rite tonu ki te waina kahore nei ona putanga; ki te ipu hou e tata ana ia te pakaru.

¹⁹Ímé, bensõm olyan, mint az [új] bor, a melynek nyílása nincsen; miként az új tömlõk, [csaknem] szétszakad.

²⁰Me korero ahau, kia ta ai toku manawa; ka puaki toku mangai, ka whakahoki kupu ahau.

²⁰Szólok tehát, hogy levegõhöz jussak; felnyitom ajkaimat, és felelek.

²¹Na kaua ahau e whakapai ki te kanohi tangata; e kore hoki ahau e hoatu ingoa whakapaipai ki te tangata.

²¹Nem leszek személyválogató senki iránt; nem hizelkedem egy embernek sem;

²²Kahore hoki ahau e mohio ki te whakapati; penei kua riro wawe ahau i toku Kaihanga.

²²Mert én hizelkedni nem tudok; könnyen elszólíthatna engem a teremtõm!